VEZÉRCIKK – Hiába, különleges érzék kell ahhoz, hogy valaki a legváratlanabb helyzeteket is ki tudja használni politikai marketingre.
2017. január 09., 19:312017. január 09., 19:31
És mivel ebben az országban a tél (is) váratlan jelenségnek számít, minden feltétel adott. Nem kevés televíziós újságírói pályafutással a háta mögött Bukarest főpolgármestere élőben, legalább öt hírtelevízióban egyenes adásban, adóvevővel a kezében kéri számon a beosztottaitól a fővárosi utak és járdák állapotát, a hóeltakarítás ütemét, a tömegközlekedés működését. Persze ettől még nem kerül több hóeke az utcákra, nem lesz vékonyabb a hóréteg az utakon, a cél azonban kipipálva: néhány bűnbak menesztésével és a normális állapotok színlelésével sikerült elvinni a show-t.
Amúgy semmi új a nap alatt: egy évszaknak már megint sikerült meglepnie egy egész országot. Hiába a meteorológusok figyelmeztetése, hiába az ember élettapasztalata – miszerint a tél velejárója a hó és a fagy, nem ritkán pedig a hóvihar –, az átlagos mennyiségben lehullt csapadék miatt Románia keleti megyéiben országutak, autópályák napokig járhatatlanok, települések pedig elszigetelve maradtak. Nehezen lehet felfogni, miként érheti meglepetésszerűen a hatóságokat a korszerűnek mondott 21. században, a tudomány és a technológia előrehaladása közepette az, hogy nyáron kánikula van, a nagy esőzések nyomán árvizek szoktak kialakulni, télen pedig fennakadást okozhat a közlekedésben a hó, a jég.
A különböző színskálában kibocsátott riasztásokat látva-hallva az az érzése támad az embernek, mintha soha nem tapasztalt, szélsőséges (vagy hogy sajtónk kedvenc kifejezésével éljünk: extrém) időjárás köszöntött volna kontinensünkre, ezen belül különösen szűkebb pátriánkra. Holott gondoljunk bele: évtizedekkel ezelőtt, amikor a mostaninál is nagyobb volt a hó és a hideg (apropó, tudja valaki, hogy a jelenlegi Romániában 1942-ben mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 38,5 fokot a brassói Botfaluban?), és még katasztrófavédelem se létezett, nem állt le az élet, nem bénult meg a közlekedés.
Persze senki nem várja el, hogy a hóeltakarítással megbízott cégek röptében kapják el a hópelyheket, vagy hogy különleges alakulatok előmelegítsék az utakat a gépkocsik előtt. Viszont tarthatatlan, hogy az árvízvédelmi munkálatok csak akkor gyorsulnak fel ebben az országban, ha az államfő vagy a miniszterelnök gumicsizmát húzva terepszemlét folytat, a hó pedig akkor tűnik el az utakról, ha elolvad. Ennél egy kicsivel többet elvárni igazán nem jelent elrugaszkodott igényt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!