VEZÉRCIKK – Hány gyermek szorult orvosi ellátásra, került kórházba Romániában az otthon vagy oktatási intézményben fogyasztott élelmiszer miatt?
2016. március 16., 19:582016. március 16., 19:58
A kérdés immár mindennapossá vált az országban, a szerdai pontos válasz pedig az, hogy huszonöt. A hazai élelmiszer-biztonság egyszerűen padlót fogott az elmúlt hetekben, amióta február elején Argeş megyében felütötte a fejét a veseelégtelenséggel és vérszegénységgel járó, három csecsemő halálát okozó kólibaktériumos fertőzés. Eleinte a legtöbben arra gyanakodtak, hogy a megbetegedésekben az adott szociális környezet, az érintett családok táplálkozási szokása a ludas, időközben azonban máshol is felbukkant a fertőzés, mára több, még külföldre is exportált tejtermékről is kiderült, hogy ártalmas az egészségre.
A legnagyobb baj, hogy miközben a hatóságok és a szakemberek még ma is csak találgatják a bajok forrását, bevonva időnként bizonyos készletet egy problémásnak ítélt termékből (például a gyermekeknek osztogatott iskolatejből), az egészségét óvni próbáló fogyasztónak megrendül a bizalma a hazai élelmiszeriparban. Márpedig ha az illetékesek nem tisztázzák mihamarabb, hogy pontosan mely termékek jelentenek veszélyt az egészségre, és nem foganatosítanak drasztikus intézkedéseket, annak a termelőktől, gyártóktól kezdve a forgalmazókig mindenki megissza a levét.
A mostani élelmiszer-mizéria közepette egyszerűen megvalósíthatatlannak bizonyultak azok a próbálkozások, hogy a romániai áruházláncokat arra kötelezzék: polcaikon legkevesebb 51 százalék legyen a belföldi termékek aránya. És talán mondani se kell, mennyire visszás, hogy mindeközben a bukaresti mezőgazdasági miniszter azzal a hajmeresztő indokkal akarja román termékként levédetni az EU-ban a kürtőskalácsot, hogy annak első írásos receptje úgymond egy „román nemzetiségű erdélyi magyar állampolgártól” származik a 18. századból!
Vagyis miközben gyermekek tucatja betegszik meg bizonyos gyártók súlyos mulasztása és az élelmiszer-biztonsági illetékesek alkalmatlansága miatt, az agrárminiszter legnagyobb gondja a történelemhamisítás. Jó étvágyat kívánunk annak, akinek van gyomra hozzá!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!