2011. augusztus 12., 09:582011. augusztus 12., 09:58
Ezen az alapon indítottak eljárást egy magyarországi politikus ellen, amiért Kolozsvár feliratú táblát helyezett ki a kincses város határában, Marosvásárhelyen pedig többek között a gyülekezési törvény azon cikkelye alapján nem engedélyezték az orvosi egyetemért szervezett tüntetést, amely a közerkölcsöt sértő rendezvények betiltásáról rendelkezik. Persze ez csak az ügy tragikomikus része – az orvosi egyetemen zajló magyar oktatás fejlesztéséért szervezett megmozdulás ugyanis a hatóságok szerint rasszista, sovén, államcsíny elkövetésére irányuló vagy a nemzetbiztonságot veszélyeztető, a közrend megsértésére alkalmas rendezvény is lehet. Ez pedig azon, 1989 előtti elvet idézi, miszerint az országban élő kisebbség léte veszélyt jelent a román államra nézve. A marosvásárhelyi önkormányzat illetékes hatósága a főtéri megmozdulás betiltásával, illetve annak indoklásával a homogén, minden egyéb nemzetiségtől mentes nemzetállam 19. századi, hagymázas eszményének szolgálatába állt.
Hiszen ezáltal elvitatta a jogot a Romániában élő magyaroktól arra, hogy igényeiket szabadon, nyilvánosan előterjeszthessék, azokért utcára vonulva békésen tüntethessenek. Ezzel legitimálta az orvosi egyetem vezetésének korábbi, hasonló szellemiségben fogant döntéseit, amelyekkel egyrészt csökkenteni kívánta a magyar hallgatók számára fenntartott helyeket, másrészt megtorpedózta a magyar tagozat létrehozását. Ami pedig egyértelműen a magyar közösség elleni lépés, hiszen magyar értelmiség, magyar orvosok híján a magyarok elesnek azon joguktól, ami a román nemzetiségű polgárokat megilleti: az anyanyelv használatától a mindennapokban. A gazdasági válság miatti elégedetlenségből fakadó bűnbakkeresés és egyes román politikusok, intézményvezetők szélsőséges uszítása egyre veszélyesebb méreteket ölt. A legszomorúbb az, hogy nem fogják fel: a magyargyűlölet szítása, a konfliktusok gerjesztése csak az instabilitást növeli – tehát saját maguknak, saját országuknak ártanak. Ami talán mégiscsak erkölcstelenebb dolog, mint magyarnak lenni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!