Ha érettségi, akkor botrány. Ha érettségi, akkor vita az oktatáspolitikáról. Ha érettségi, akkor kételkedés. Vajon hány gyerek puskázhatott? Vajon hány teremben fordították félre a kamerákat? Vajon hányan, kik és hol tudták előre a tételeket?
2013. július 02., 21:062013. július 02., 21:06
2013. július 02., 21:502013. július 02., 21:50
Ebben az országban rég nem arról szól már a középiskolai oktatást lezáró, valamikor a felnőtté válást szimbolizáló vizsgasorozat, hogy ki mit tanult, hogyan készült, mennyire áll készen a továbblépésre. Vagyis amint a vizsga elnevezésében is benne van: ki mennyire érett?
Romániában az érettségi a legtöbbször politikai, idén viszont – a bukaresti Dimitrie Bolintineanu Gimnáziumban történtek után – egyben rendőrségi ügy is. Úgy tűnik, hiába a két éve a termek agyonkamerázásával bevezetett maximális szigor, a húsz éven át a puskázást lazán engedélyező tanárok a tételek előzetes kiszivárogtatásával megtalálták a diákok megsegítésének legújabb módját. Valahogy ugyanolyan reménytelen küzdelemnek tűnik ez a tisztességes versenyt akarók és az eredményt csalással hajszolók között, mint a sportban a doppingolás: az újabb és újabb tiltott szereket feltalálók egy lépéssel mindig az ellenőrök előtt járnak.
Az érettségi eredmények mifelénk jóval fontosabbak az aktuális kormányzatnak, illetve ellenfeleinek, mint maguknak a diákoknak, esetleg szüleiknek, hiszen ezzel próbálják meg igazolni saját „reformjaik\" létjogosultságát a rendszerváltás óta folyamatosan és kiszámíthatatlanul változtatásokkal bombázott oktatásban. Hiszen még az idén a tavalyinál jobb eredményekkel zárult képességvizsga esetében is megtalálta az ellenzék a kormány támadásának lehetőségét, a korábbinál könynyebb tételek vádjával.
Ne lepődjünk hát meg, hogy az egyetemek jelentős része legszívesebben azonnal visszaállítaná a felvételit, mert joggal kételkedik az eddig a bejutásnál döntő szerepet játszó érettségi eredményeiben. Ne csodálkozzunk, ha ma már semmilyen értéke nincs egy ennyire korrupt oktatási rendszerben szerzett diplomának. Románia megint megbukott az érettségin.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!