2011. augusztus 08., 08:242011. augusztus 08., 08:24
Sokak szemében például a román labdarúgó-válogatott mindenkori ellenfeleinek „dacból” szurkoló magyarok úgy viselkednek, mint a rasszizmus által megmételyezett amerikai feketék. Többségük hasonlóképpen tragikomikusnak nevezi, ha a kisebbség foggal-körömmel ragaszkodik egy emléktábla, egy szobor felállításához, vagy épp ellenkező esetben: hevesen tiltakozik a számára elfogadhatatlan feliratok, emlékművek elhelyezése ellen.
Korábban többen felütötték a fejüket a románok közül, amikor magyar politikusok, civilek kifogásolták élesen, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat köztéri szobrot emelne a ‘89-ben utcára vonuló forradalmárokba lövető Ştefan Guşă hadseregtábornoknak. Ugyanígy nem értik, miért kerítenek a magyarok akkora feneket annak, hogy a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport elé visszakerült a magyar király esetleges román eredetére utaló tábla, ha a műemlék és a katolikus Szent Mihály-templom köré sörfesztivált telepítenek, újabban pedig zöldségpiacot. Sokan értetlenkednek afölött, miért fektetnek a magyarok ekkora hangsúlyt nemzetiségi érzelmük kinyilvánítására, jelképeik megóvására. Pedig a megértéshez elegendő lenne, ha „szamárvezetőként” a magyarok elméletileg felvetnék például a következőket: helyezzenek el feliratot Ştefan cel Mare valamennyi szobra elé, miszerint a moldvai fejedelem Mátyás vazallusa volt, nyaranta csak kéthavonta rendezzenek sörfesztivált az erdélyi ortodox székesegyházak körül, és ugyanitt létesítsenek rendszeres zöldségpiacot is.
A felhördülés borítékolható lenne, viszont talán az empátia is kicsírázna. Román hírmagyarázók a hétvégén nem tudták visszafogni afölötti jókedvüket, hogy az RMDSZ Kolozsváron egy zöldségpiac miatt rúgta fel a demokratákkal kötött koalíciós paktumot. Igazság szerint ezt a döntést már a Iorga-tábla újrahelyezésekor meg kellett volna hozni, és akkor a határozott fellépés hatására egyesek talán belátnák, hogy nem lehet ledugni mindent az erdélyi magyarok torkán.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!