HIRDETÉS

Balogh Levente

2017. szeptember 01., 09:14

Enyhülés, érdekből

Az elmúlt években hűvössé vált magyar–román viszony fényében egész pozitívnak tekinthető a Szijjártó Péter magyar és Teodor Meleșcanu román külügyminiszter közötti szerdai bukaresti találkozó mérlege.

Hiszen egy praktikus ügyről szóló, illetve egy, a romániai magyar közösség szempontjából egyszerre gyakorlati haszonnal és jelképes értékkel bíró megállapodás is született: előbbi a két, eddig ideiglenes határátkelő állandóvá alakítására, utóbbi a kolozsvári magyar kulturális intézet létrehozására vonatkozik. Ez mindenképpen kézzel fogható jele a viszony enyhülésének, legalábbis sokkal kézzel foghatóbb, mint a partnert dicsérő, illetve az együttműködés fontosságát hangsúlyozó szívélyes szavak, amelyeket azonban semmilyen konkrét tett nem követ.

A jelek szerint a román kormány úgy értékeli, érdekében áll legalább valamelyest javítani az igencsak megromlott, az elmúlt évek során kemény hangú, a diplomácia határait jócskán túllépő üzengetések jellemezte viszonyt. És az ok nem feltétlenül csak abban keresendő, hogy Meleșcanu még év eleji beiktatása előtt azt mondta: erkölcsi kötelességének tekinti a magyar–román viszony javítását.

Az időzítés furcsa, hiszen Románia most elvileg nyeregben érezheti magát: egyik diplomáciai sikert a másik után könyvelheti el, az államfőt nemrég a térségből elsőként fogadta az amerikai elnök, majd a francia államfő is Bukarestbe látogatott, ráadásul készülhet az EU soros elnöki tisztségének betöltésére is. Eközben Magyarország viszonya az elnökválasztás óta sem sokat javult az Egyesült Államokkal, az EU-t irányító bürokráciával, illetve az Unió befolyásos nyugati tagállamaival pedig a bevándorlással és a migránsok szétosztásával kapcsolatos nézetkülönbségek miatt igencsak fagyos a kapcsolat.
Ugyanakkor hiába nem akar Bukarest csatlakozni a visegrádi négyek regionális közép-európai együttműködéséhez, és hiába mondja azt, hogy közvetlenül az EU „kemény magjához” akar tartozni Franciaországgal és Németországgal együtt, a földrajzot akkor sem tudja zárójelbe tenni: Párizsba és Berlinbe Budapesten keresztül vezet az út, és a nagy nyugati tagállamok a jól hangzó nyilatkozatok ellenére sem tekintik magukkal egyenrangúnak.

Ezt próbálhatja meg ellensúlyozni a kormányoldal a közép-európai országcsoporthoz, illetve annak közvetlen szomszédságában levő tagjához való közeledéssel. Ráadásul miközben a nagyhatalmak „barátságának” megvásárlását, azaz a nagy összegű fegyverbeszerzési szerződések aláírását a kormány is felvállalta, a nyugati országok és az EU-s illetékesek szemében Klaus Johannis államfő számít a fő partnernek, aki a demokrácia és a jogállamiság őrének szerepében tetszelegve visszhangozza az igazságügy működését vagy az adó- és bérmódosításokat tervező kormányt érő nyugati bírálatokat.

A PSD–ALDE-koalíció irányította kormány – a kormányfő személyétől függetlenül – kritikák kereszttüzében áll, hiszen a saját szája íze szerint kívánja módosítani az igazságügy működését. A cél minden bizonnyal az, hogy legalább valamilyen mértékben irányítása alá tudja vonni az igazságszolgáltatást, megakadályozandó, hogy további kormánypárti politikusok váljanak a korrupcióellenes küzdelem „áldozatává.”

Az ezen törekvések miatti uniós és washingtoni bírálatoknak is szerepük lehet abban, hogy a bukaresti kormány keresi a kapcsolatot a Brüsszellel és Washingtonnal unortodox gazdaságpolitikája, a civiltörvény, a CEU körüli viták és a migránsválsággal kapcsolatos álláspontja miatt is konfliktusban levő Budapesttel. Ha nem is közös front kialakítása a cél, mindenképpen jól jönnek a magyar tapasztalatok és a V4 esetleges támogatása a vitás ügyek kezelésében.

Gazdasági okok is állhatnak a háttérben. A kormány ígéretei szerint két kézzel akar nyugdíj- és béremelést osztogatni mindenkinek, az anyagi források azonban végesek. Ezért szemet vetett a magánnyugdíjalapokra, és a miniszterelnök ismétlődő, bankellenes nyilatkozatai alapján olybá tűnik, hogy azokkal akarja felkészíteni a közvéleményt egy esetleges bankadó bevezetésére.

Magyarország már mindkettőt meglépte korábban – igaz, ott egy örökölt gazdasági válsághelyzet rendezése érdekében, és a polgároknak megvolt a választási lehetőségük, hogy meg kívánják őrizni magánnyugdíj-megtakarításaikat, vagy sem, míg a román kormány parttalan ígérgetéseivel és csapongó gazdaságpolitikájával maga idézte elő a válságos vagy ahhoz közeli helyzetet. A lényeg azonban az, hogy a budapesti tapasztalatok ezen a téren is jól jöhetnek.

Persze innen azért még messze van a megalapozott, de Bukarest által a román államiság elleni támadásnak tekintett magyar jogkövetelések legalább egy részének teljesítése. Láthattuk: az erdélyi magyar oktatás elleni román támadásokra vonatkozó panaszok ellensúlyozására Meleșcanu ezúttal a magyarországi románok oktatásának állítólagos hiányosságaival riposztozott, és az ottani román közösség sajtójának hiányát tette szóvá.

Ami akár még jogos is lehet, csak hát objektíve nézve mégsem állítható párhuzamba egy mintegy 20 ezres, államalkotónak tekintett, kulturális autonómiával rendelkező kisebbség helyzete egy közel 1,3 milliós őshonos közösségével, amelynek naponta meg kell küzdenie a nyelvi és oktatási jogait folyamatosan támadó állami és helyi hatalommal.

Meggyőződésünk, hogy Bukarest nem fogja leállítani a kisebbségek jogainak EU-s szintű szavatolását célzó Minority SafePack elleni uniós bírósági pert, mint ahogy a legalább kulturális autonómia hivatalos biztosítása sem várható egy csapásra. Azonban a mostani közeledést mindenképpen ki kell használni további engedmények érdekében. Akár újabb állandó határátkelők – hiszen a közös infrastrukturális projektek nemzetiségtől függetlenül minden érintett polgár számára hasznosak –, akár a nagyváradi és marosvásárhelyi konzuli irodák megnyitásáról van szó.

És miközben egy pillanatra sem szabad feladni a nemzetközi szintű erőfeszítéseket a romániai magyar közösségnek járó kisebbségi jogok biztosítására és szavatolására, annak érdekében is mindent meg kell tenni, hogy ez a hivatalos magyar–román közeledés ne csupán eseti és konjunkturális, hanem a lehető leghosszabb távú legyen. Amihez persze elengedhetetlen feltétel, hogy a romániai magyar közösség a legjobban érezze magát a szülőföldjén. És persze ezt ő maga deklarálja, ne a „példás kisebbségpolitika” hazug szólamait szajkózó Bukarest jelentse ki helyette.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Páva Adorján 2017. augusztus 31., csütörtök

Előbányászott ellenfél

Annyira nyeregben érzi magát a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt, hogy ismét kész farkasszemet nézni legfőbb ellenfelével: az utcára vonuló tüntetők tömegével.

Kiss Judit 2017. augusztus 30., szerda

Jöjjenek a jó hírek!

Minél több jó hírt kéne sugározzanak a tévécsatornák, mert a társadalomban eluralkodott a gyűlölet – ezzel az elgondolkoztató vélekedéssel állt elő a minap a vízügyi és erdészeti szaktárca vezetője.

HIRDETÉS
Molnár Judit 2017. augusztus 30., szerda

Változatok sorállásra

A 90 előtti mélynyomorunkban nagyon sok embernek az egyetlen szocializációs lehetősége a sorállás volt.

Rostás Szabolcs 2017. augusztus 29., kedd

Románia csak felvevőpiacnak kell

Pár hónappal ezelőtt bukaresti szakértők és véleményformálók, sőt a jobbközép államfőt nem túlságosan kedvelő kormánypárti politikusok is dicshimnuszokat zengedeztek Románia geopolitikai súlyának látványos megerősödéséről.

HIRDETÉS
Bálint Eszter 2017. augusztus 27., vasárnap

Magánnyugdíjak veszélyben

Szél fuvatlan nem indul – gondoltuk sokan, amikor a Tudose-kormány június végi beiktatása előtt Ionuţ Mişa pénzügyminiszter a kötelező magánnyugdíjak államosítását helyezte kilátásba.

Molnár Judit 2017. augusztus 27., vasárnap

Illemóra haladóknak

Országos hír lett abból, ahogy az egyik kórházban egy idős nő rosszul lett, miközben a sorukra várakozók közt üldögélt.

HIRDETÉS
Balogh Levente 2017. augusztus 24., csütörtök

Macron megoszt, és uralkodna?

Az elnöki vizit nem csupán Románia, hanem az egész közép-európai és balkáni régió szempontjából jelentőséggel bír.

Páva Adorján 2017. augusztus 24., csütörtök

Hajrá, magyarul

„Külön köszönöm a román nemzetiségű játékosoknak, hogy magukra vállalták a »magyar város« színeiben játszással sajnos együtt járó bozgorozást, gyűlölködést” – fogalmazott Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere.

Kiss Judit 2017. augusztus 23., szerda

Tanügyi fohász a Káosz istenéhez

Nagyon úgy tűnik, visszafele forog az idő: a görög mitológia teremtéstörténetének kezdetén mindent uraló Káosz tér vissza a hazai oktatásba.

Molnár Judit 2017. augusztus 23., szerda

Kultúrátlanított börtönöket!

Amióta ez a szemenszedett társaság – élen jogerősen elítélt pártelnökükkel – regnál, egyfolytában azon ügyködnek, hogy is lehetne valamiképpen kijátszani a vonatkozó törvényt.

HIRDETÉS
Vélemény
Páva Adorján: Előbányászott ellenfél

Annyira nyeregben érzi magát a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt, hogy ismét kész ...

Kiss Judit: Jöjjenek a jó hírek!

Minél több jó hírt kéne sugározzanak a tévécsatornák, mert a társadalomban eluralkodott ...

Molnár Judit: Változatok sorállásra

A 90 előtti mélynyomorunkban nagyon sok embernek az egyetlen szocializációs lehetősége a sorállás volt.

HIRDETÉS
HIRDETÉS