Hiszen igaz ugyan, hogy a román alkotmány bővebb mozgásteret enged az államfőnek, ám annak ellenére, hogy a miniszterelnököt a választásokat követően ő jelöli ki, a kormány mégsem neki, hanem a parlamentnek tartozik elsősorban felelősséggel. Băsescu mostani lépése jól illeszkedik abba az eddigi gyakorlatba, amelynek részeként saját hatalmát erősítendő igyekezett súlytalanná tenni a parlamentet. A folyamat akkor kezdődött, amikor a törvényhozás három évvel ezelőtt felfüggesztette őt tisztségéből. Azóta minden alkalmat megragadott, hogy a választópolgárokat a „korrupt és tehetetlen” parlament ellen hergelje.
Ezen stratégia része a tavalyi népszavazáson felvetett demagóg kezdeményezés is, amelynek révén egykamarássá tenné a törvényhozást és háromszáz főre csökkentené a képviselők létszámát, illetve az a felvetés, amely a parlamenti küszöb tízszázalékosra emelésével kizárná a kispártokat a törvényhozásból, csökkentve a választható alternatívák számát. Ezen előzményeket követően tulajdonképpen nem csoda, hogy a parlament helyett profi populistaként immár az államfői hivatalban „számoltatta el” a kormány tagjait. Ugyanakkor ne legyenek kétségeink afelől, hogy az ország lakóinak zömét nem zavarja, hogy Băsescu most úgy tesz, mintha az ország sorsáért aggódó felelősségteljes vezető lenne, akinek csak egy szavába kerül, hogy a lusta és tehetetlen kormány dolgozni kezdjen.
A többség számára szimpatikus az erős kezű, mindenben egyedül döntő atyuska figurája, aki el tudja hitetni magáról, hogy semlegesen „lebeg” a politikum felett, és néha szigorúan rámordul a tökéletlen politikusokra. És mivel Băsescu még most is kitűnően el tudja játszani, hogy ő a pártatlan és mindentudó államfő megtestesülése, a többség bizonyára már rég elfelejtette, hogy néhány hónapja épp ő volt az, aki mindent megtett azért, hogy a most tétovának beállított kormány gyengekezű miniszterelnököstül, válságstratégia-hiányostul hatalomra kerüljön.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok