Páva Adorján
2017. augusztus 31., 09:022017. augusztus 31., 09:02
Annyira nyeregben érzi magát a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt, hogy ismét kész farkasszemet nézni legfőbb ellenfelével: az utcára vonuló tüntetők tömegével.
Ugyanis a verespataki színesfém-kitermelés vitatott ügyét „felmelegítő” Mihai Tudose miniszterelnök egyértelművé tette: kormánya a sokat vitatott bányaprojekt híve, ennek megvalósítása érdekében pedig megpróbálja visszavonni azt a felterjesztést, mely szerint az UNESCO oltalma alá vonnák a Fehér megyei, ősi aranybányász települést és környékét.
Egy friss felmérés szerint a szociáldemokraták gyakorlatilag azt csinálhatnak, amit akarnak. Hiszen az elmúlt hónapokban hiába szállították sorra a politikai botrányokat, megalapozatlan kijelentéseket és felháborító törvénytervezeteket, hiába bukkan fel egyre több sötét felhő a rózsaszín ígéretek felett: a romániai választók 46 százaléka most is rájuk szavazna. A Liviu Dragnea vezette PSD most gondolta úgy, hogy ideje nagyban játszani: mivel a polgároknak lassacskán adagolt pluszterhek úgysem elegendők arra, hogy betöltsék a költségvetésben tátongó lyukakat, hát akkor nekiesnének az altalajkincsek kitermelésének.
Dragneáék jól tudják, milyen lavinát indítanak el, hiszen a verespataki bányaprojekt Románia 1989 utáni történetének egyik legkényesebb és legvitatottabb terve. Éppen négy évvel ezelőtt, 2013. szeptember elsején rendezték civilek az első tüntetéseket a Gabriel Resources megaberuházása ellen, amelynek során ciántechnológiával szerettek volna kitermelni több száz tonna aranyat és ezüstöt Verespatakon. Bár a kanadai cég rengeteg pénzt költött a helyiek, illetve az országos közvélemény meggyőzésére, és sok befolyásos pártfogót is megnyert magának – többek között Dragneát –, a nagyvárosokban hosszú hónapokon keresztül tüntetők tömege megakadályozta, hogy a parlament zöld jelzést adjon a környezetet tönkretevő, állandó természetvédelmi veszélyforrást eredményező beruházásnak.
Az ezt elősegíteni hivatott törvénytervezet bő három évvel ezelőtti elutasítása után több olyan lépés is történt, amely a „zöldek” végleges felülkerekedését jelezte előre – ezt eredményezné Verespatak felvétele az UNESCO világörökségi listájára. Csakhogy a Dragnea–Tudose-duó erősebbnek érzi magát a nagy elődnél, az azóta kegyvesztetté vált Victor Pontánál: pártjuk népszerűsége és az arany csillogása annyira elvakítja őket, hogy nem félnek a közvélemény haragjától.
Sőt a Gabriel Resources által Románia ellen indított per végkimenetelétől sem: a kanadai cég 4,4 milliárd dollár kártérítést követel egy nemzetközi kereskedelmi bíróságon azért, mert bár engedélyt kapott Bukaresttől a bányalicenc megvásárlására, végül a román állam megakadályozta, hogy kitermelje az altalajkincseket. Tudose szerdai bejelentése első ránézésre alaposan ront az alperes esélyein – hacsak nem igazolódnak be egyes sejtések, miszerint a kormány már kiegyezett a kanadaiakkal, és (talán nagyobb részesedés fejében) visszaengedi a tengerentúli bányászokat Verespatakra.
Egy biztos: a miniszterelnök máris elérte, hogy a korábban hetente 10 ezreket megmozgató tüntetések elkezdésének négyéves évfordulóján, pénteken ismét utcára vonuljanak a Verespatakért aggódó civilek. És azok is, akik az elmúlt években a korrupció vagy az igazságszolgáltatás megcsonkítása ellen tiltakoztak, vagy csak mostanában lett elegük abból, hol tart ez az ország. Mert a felelősek ugyanazok.
Nem kíván lemondani a jelenlegi román kormány a verespataki színesfémlelőhely kiaknázásáról. A Mihai Tudose vezette kabinet azon fáradozik, hogy visszavonja azt a felterjesztést, amellyel Románia az UNESCO világörökségi listájára javasolja a Fehér megyei települést.
A verespataki aranybányát megnyitni akaró Gabriel Resources vállalat 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól, amiért az megakadályozta a beruházás megvalósítását. A cég pénteken nyújtja be kártérítési követelését a román állammal szemben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balogh Levente
Képzeljék el, hogy a román parlament olyan törvényt fogad el, amely akár börtönbüntetéssel is sújthatóvá teszi, ha valaki kijelenti, hogy Románia nem az 1918-as gyulafehérvári román gyűlés nyomán, a „nép akaratából” szerezte meg az Erdély fölötti uralmat.
Rostás Szabolcs
Teljes hőfokon ég Magyarországon a jövő tavasszal rendezendő országgyűlési választást megelőző kampány, és a politikai csatazaj közepette időnként a nemzetpolitika is terítékre kerül.
Balogh Levente
Miközben a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje súlyos visszaélésekre világít rá a román igazságszolgáltatási rendszerben, azért megjegyezhetjük: a tényfeltáró riporttal jókora szívességet tett a kormánynak.
Balogh Levente
Az Egyesült Államok magára hagyja Európát, sőt már ellenségének tekinti – ilyen apokaliptikus kommentárok hangzottak el annak kapcsán, hogy a Trump-adminisztráció közzétette Washington új nemzetbiztonsági stratégiáját.
Rostás Szabolcs
Elsősorban a román főváros lakosainak szánt, erőteljesen ironikus hangvételű szösszenetben érzékeltette a Bukarest és Budapest közötti különbségeket pár nappal ezelőtt egy félig román, félig magyar aradi értelmiségi.
Balogh Levente
Furcsa kétarcúságról tett tanúbizonyságot Nicușor Dan: először a normalitás ritka megnyilvánulásaként beismerte, hogy Románia még mindig korrupt – hogy aztán ugyanaznap a hagymázas nemzeti mitológia jegyében egy potenciális háborús bűnöst tüntessen ki.
Makkay József
A román állami intézmények működésébe mintha eleve bele lenne kódolva a dilettantizmus és a hibás döntések sorozata, amely időről időre hatalmas károkat okoz, miközben a felelősök elszámoltatása elmarad.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!