
Képünk illusztráció
Fotó: Borbély Fanni
A bukaresti katonai törvényszék a csendőrségi vezetőket a vádak alól felmentő ítéletet hozott hétfőn a 2018. augusztus 10-i fővárosi tüntetés ügyében – adta hírül az Agerpres hírügynökség.
2026. június 15., 11:552026. június 15., 11:55
2026. június 15., 12:022026. június 15., 12:02
A katonai ügyészek hivatali visszaélés miatt állították bíróság elé Gheorghe Sebastian Cucoș tartalékos ezredest, a román csendőrség volt főparancsnokát, Laurențiu Cazan ezredest, a fővárosi csendőrség volt vezetőhelyettesét, valamint Cătălin Sindile ezredest, a román csendőrség főparancsnokának egykori első helyettesét.
A fővárosi csendőrségnek a tüntetők elleni fellépésben részt vevő több más tisztje és altisztje esetében szintén felmentő ítélet született vagy felfüggesztett börtönbüntetést kaptak.
Az ítélet szerint két személy jogosult kártérítésre: Costel Tocană 25 000 lej nem vagyoni kártérítésben részesül, amelyet a csendőrségnek kell megfizetnie, Orlando Alexandru Ștefănescu pedig 15 000 lejt kap két olyan csendőrtől, akiket hivatali visszaélés miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek az ügyben.
Az ítélet nem jogerős, megfellebbezhető.

Két évvel a román diaszpóra tömegoszlatással végződött kormányellenes tüntetése után is még illetékességi vita hátráltatja a felelősök elszámoltatását
A katonai ügyészek 2023 augusztusában emeltek vádat az ügyben. A vádhatóság szerint 2018. augusztus 10-én Laurențiu Cazan ezredes az akció parancsnokaként, valamint Gheorghe Cucoș és Ionuț Sindile ezredesek az akció koordinátoraiként a bukaresti Győzelem (Victoriei) téren összegyűlt mintegy 30 ezer fős tömeg erőszakos eloszlatására adtak utasítást a csendőröknek.
a rendfenntartó erők által használt szolgálati eszközök – gumibotok, védőpajzsok, könnygázspray-k, hang- és könnygázgránátok stb. – alkalmazása az adott körülmények között „embertelen” és „megalázó” bánásmódnak minősíthető.
Mint ismeretes, a külföldön élő román vendégmunkások 2018. augusztus 10-én az akkor kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői ellen szerveztek nagyszabású megmozdulást a kormány épülete előtt. A tömegben elvegyülő rendbontók sorozatos provokációira hivatkozva a csendőrség könnygázt és vízágyút vetett be a sok tízezres tömeg „lecsillapítására”, majd sötétedés után erővel kiszorította a tüntetőket a térről.
A vétkesek felelősségre vonása a román igazságszolgáltatás illetékességi vitáinak útvesztőjében akadt el. Az ügyet eredetileg a katonai ügyészség kezdte vizsgálni, miután 700 tüntető az elszenvedett sérülések miatt panaszolta be csendőröket.

A megengedettnél jóval kevesebben, mintegy százan vonultak kedd este a bukaresti kormány épülete elé, hogy a román diaszpóra 2018. augusztus 10-i tüntetésén történt csendőri erőszak kivizsgálását és a vétkesek felelősségre vonását követeljék.
A katonai ügyészség 2019 júniusában átadta az általa összegyűjtött nyomozati anyagot a DIICOT-nak arra hivatkozva, hogy az állambiztonságot érintő bűncselekmények ügyében nincs illetékessége.
A DIICOT eljáró ügyésze a csendőrségi vezetők beidézése nélkül mindkét fél panaszát megalapozatlannak minősítette és vádemelés nélkül lezárta a vizsgálatot.
A főügyész határozatát azonban a bíróságnak is meg kellett erősítenie.

Letöltendő börtönbüntetésre ítélt csütörtökön a fővárosi ítélőtábla két személyt azok közül, akik a 2018. augusztus 10-ei tüntetésen bántalmaztak egy csendőrnőt.
Újabb több hónapos illetékességi vita után a fővárosi törvényszék jogerősen úgy döntött: nem hagyja jóvá, hogy a katonai ügyészség újraindítsa a bűnvádi eljárást a csendőrségi vezetők ellen.
Az elnök az igazságügyi minisztertől követelt nyilvános magyarázatot arra, hogy mi vezetett ehhez a döntéshez. „A románoknak joguk van megtudni, kik felelősek a békés tüntetők elleni erőszakért. Az ügynek nem lehet itt vége, ezért felkértem a belügyminisztert és az igazságügyi minisztert, találjanak megoldást arra, hogy fény derüljön az igazságra augusztus 10-ével kapcsolatban, a vétkeseket pedig felelősségre vonják” – írta közösségi oldalán az elnök.

A román diaszpóra 2018. augusztus 10-i tüntetésén történt erőszak kivizsgálását és a vétkesek felelősségre vonását követelte csütörtökön közzétett Facebook-bejegyzésében Klaus Iohannis.
Felszólításának meg is lett a gyümölcse: 2018 szeptemberében a legfőbb ügyészség keretében működő katonai ügyészség kezdett el újra vizsgálódni az ügyben.

A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) lezárta az augusztus 10-ei diaszpóratüntetés ügyét, úgy a csendőrség vezetői ellen indított eljárás, mint az államcsínyre vonatkozó feljelentés tekintetében – írja az intézmény szerdai közleményében.

Hivatali visszaéléssel és hivatali visszaélésben való bűnrészességgel gyanúsítja Romániában az ügyészség a csendőrség három vezetőjét az augusztus 10-i kormányellenes tüntetés ügyében, amikor a rendfenntartó erők és a tüntetők között verekedés tört ki.
Elutasította Adrian Veștea annak lehetőségét, hogy saját pártot alapítson a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) kialakult feszültségek és az esetleges kizárásával kapcsolatos spekulációk apropóján.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora, Sorin Cîmpeanu szerint a párt vezetősége hétfőn 17 órakor kezdődő ülésén vitatja meg Adrian Veștea miniszterelnök-jelölésének ügyét.
Az RMDSZ egyelőre nem foglal állást Adrian Veștea miniszterelnök-jelölésével kapcsolatban. A szövetség vezetői megvárják, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) miként viszonyul Nicușor Dan államfő váratlan döntéséhez.
Tudorel Toader volt alkotmánybíró szerint Nicușor Dan államfőnek konzultálnia kellett volna a parlamenti pártokkal, mielőtt Adrian Veșteát nevesítette miniszterelnök-jelöltnek.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetősége vasárnap 19 órakor kezdődő ülésén dönti el, hogy támogatja-e Adrian Veștea kijelölt miniszterelnököt – tájékoztatott a párt sajtószóvivője, Cristian Seidler.
Adrian Veștea szerint miniszterelnök-jelölése nem fenyegetést, hanem felelősséget jelent a Nemzeti Liberális Párt (PNL) számára. Ezzel szemben Gheorghe Falcă PNL-s európai parlamenti képviselő vasárnap Veștea kizárását kérte a pártból.
Az RMDSZ vezetősége vasárnap 18 órakor kezdődő ülésén dönti el, hogy támogatja-e Adrian Veștea kijelölt kormányfőt – nyilatkozta Csoma Botond a Digi 24 televíziónak.
A Brassó Megyei Tanács elnökéből lett miniszterelnök-jelölt, Adrian Veștea több mint három évtizede tagja a PNL-nek, önkormányzati vezetőként és miniszterként is jelentős politikai tapasztalatot szerzett.
Valóságos kommentcunamit indított el Nicușor Dan államfő vasárnapi döntése, amellyel Eugen Tomac helyett Adrian Veșteát jelölte miniszterelnöknek. A Facebookon megjelent hozzászólások alapján a felháborodás elsősorban a jobboldali szavazók körében erős.
Miután Eugen Tomac visszaadta kormányalakítási megbízatását, Nicușor Dan államfő Adrian Veșteát, Brassó Megye Tanácsának elnökét és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnökét kérte fel kormányalakításra.
szóljon hozzá!