JEGYZET – Kaptam a fináncoktól egy levelet, amit kicsit félve bontottam fel, jól emlékezve a másfél évvel ezelőtti infarktusközeli kalandomra, amikor felszólítottak, hogy fővesztés terhe mellett (ez azért túlzás!) sürgősen fizessek be 2800 lej adóhátralékot.
2014. április 22., 19:262014. április 22., 19:26
Erről aztán kiderült, hogy a hajdani jereváni rádiós viccekhez hasonlóan nem nekem kell ennyit fizetnem, hanem a szerelmetes államkassza tartozik nekem százvalahány lejjel, amit viszont csak akkor kapok meg, ha kivárom a külön emiatt benyújtott kérvény nyomán rögzített időpont elérkeztét. Máig sem kérvényeztem, remélhettem tehát, hogy ez irányban levelezget velem ismét a pénzügyi főhatóság.
De nem: legnagyobb döbbenetemre kiderült, hogy 1 (egyetlenegy) lej tartozásom van. Férjem napi teendőinek útjába esik az iroda, kértem, fizetné be. De elutasított azzal, hogy nem röhögteti magát egy lejért. Sebaj, ha nem, hát nem. Aztán észbe kaptam, hogy hátrébb az agarakkal, ne legénykedjek annyira, mert az adósság elkezd majd dagadni, és egy hajnalon betörnek hozzánk a sísapkások, bilincsbe vernek, majd pedig megrögzött adócsalás jogcímén rám varrnak egy-két évet.
Bementem hát a bankba, ahol számlákat szoktam fizetni, a hölgy mondta, hogy ezt csak a pénzügyi fellegvárban lehet, ám kedélyesen elpoénkodtunk azon, hogy egy lejért képesek felszólításokat küldözgetni. Aztán eszembe jutott, hogy a postán is lehet fizetni mindent, aminek vonalkódja van, próbálkoztam, de ott sem sikerült, viszont a régi ismeretségünk mián megkérdeztem a postatisztviselőt, hogy mennyibe is kerül egy ilyen levél elküldése. A válasz: 2,5 lej.
Szuper! Akkor viszont megyek a célhelyszínre, hogy legalább magam előtt büszkélkedhessek, mennyire törvénytisztelő állampolgár vagyok. Amikor a kasszánál rám került a sor, azt mondták, csak úgy lehet fizetni, ha ellenőriztetem az adataimat egy másik ablaknál. Odamentem. A bent ülő gyorsan bepityegtette, amit kellett, majd közölte, hogy fizetnivalóm 0,0 lej. Felháborodottan tiltakoztam, hogy az én papíromon 1 lej szerepel. De ő is kitartott a 0 lejnyi összeg mellett.
És ezzel véget is ért az oly ígéretesen indult egylejes kalandon. Becsaptak, olyan vagyok, mint egy eldobott sajtpapír. Amikor ugyanis a levelet megkaptam, akkor – az először talán épp József Attila által felrótt – kartotékadatnak érezhettem magam. Akit számon tartanak, akivel leveleznek. Így viszont érek-e valamit, ha még az egylejes tartozást is megtagadják tőlem?!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!