2011. november 17., 09:032011. november 17., 09:03
Hiteles beszámolók szerint az ördögnek háromszáz évenként van „kimenője”. A legrégebbi fennmaradt feljegyzés erről 1626-ból származik, amelyben Loctitius Péter János arról értesíti az utókort, hogy az ördög „négy pokolbéli lovak vontatta hintaján”, díszes kíséretével bevonult Milánóba megrongált tekintélyének helyreállítása végett. Ugyanezért látogatott 1926-ban Budapestre, ahol a beléje vetett hit akkoriban igen gyenge lábakon állott. Az emberek eleinte rettegtek tőle, később ünnepelni kezdték, végül, mivel megszokták jelenlétét, kezdett unalmassá válni, és minden szinten kigúnyolták. A Sátán levonta a következtetést, miszerint az emberek csak abban hisznek, amit nem látnak (ld. Heltai Jenő: Az ördög Budapesten)
A Gonosznak így legközelebb 2226-ban kellene megjelennie, hogy ismét tekintélyt szerezzen magának, és átvegye a hatalmat az emberek felett. Csakhogy – bár az 1926-os budapesti kudarca után megesküdött, hogy többé nem jön fel a föld felszínére – időközben meggondolta magát, és jóval korábban meglátogatott minket, mert tisztában volt azzal, hogy 2226-ra az emberiség elpusztítja magát, és akkor értelmét veszti a hatalomátvétel. Így aztán a Gonosz alig egy emberöltő elteltével feljött a pokol sötét bugyraiból, felvette az Internet nevet, és megtelepedett a földön. Jelenléte így nem csupán egy városra korlátozódott, hanem immár az egész civilizált világra kiterjedt. Imigyen előkészítve a terepet, létrehozott egy fészbukk nevű párhuzamos univerzumot, amely a fekete lyukhoz hasonlóan beszippantja az eltévelyedett lelkeket, hogy aztán ott örök közösségben sínylődjenek.
A fészbukkon az történik, hogy az ördög eleinte elhiteti velünk, ez jó móka, ám a megfelelő pillanatban elrabolja arcunkat, nevünket, sőt a gondolatainkat is, és egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy nem létezünk, mint Sandra Bullock. Hatalmas káosz lészen úrrá a földön. Hatalmasabb, mint egy napilap szerkesztőségében. Őszintén megvallva, nem vagyok benne biztos, hogy ezeket a sorokat valóban én írom, mivel engem is beszippantott a fészbukk. Sőt abban sem vagyok biztos, hogy Önök, kedves olvasók, léteznek-e egyáltalán. De most már késő. Semmit sem tehetünk. A viszontlájkolásra!
Vincze Gyula
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok