2009. december 09., 11:122009. december 09., 11:12
A mostani helyzet annyiban tért el az akkoritól, hogy a nagy bukaresti médiatrösztök, azaz a román írott és elektronikus sajtó túlnyomó többsége első számú közellenségnek kiáltotta ki, és hónapok óta szisztematikusan gyalázza Băsescut.
Ezek a tévék, rádiók, napilapok a médiatörvény, az újságírás, a pártatlan, objektív tájékoztatás alapvető szabályait felrúgva, hírműsorokon, politikai kibeszélő-show-kon át az újságcikkekig fáradhatatlanul azzal mosták a médiafogyasztó agyát, hogy minden földi rossznak Băsescu a neve, rá szavazni pedig egyet jelent az incesztussal. Ezerszer levetítették, órákon keresztül kimerevítve tartották a képernyőn a felvételt, amint a két lábon járó politikai public enemy állítólag állon vág egy kiskorút, a műsorokba jobb esetben díszpintynek meg-meghívtak egy politikust, elemzőt „odaátról” is a kötelező kurzust szajkózó tíz mellé, ahol a médiamogulok és vadimtudorok véleményformálói köntöst ölthettek – még a választások napján is.
Audiovizuális rendszabályok, kampánycsendsértés, büntetés – hát az meg milyen állat? És ezáltal tulajdonképpen kikövezték az agyonszidott útját, hiszen ennyi szellemi fertő és gyűlöletbeszéd után tízezreknek lett elegük abból, hogy hülyének nézik, és azt mondták: csak azért is.
De most nehogy azt higgyük, sokkal jobbak vagyunk a románoknál. A magát a nemzet televíziójának nevező Duna esti hírműsorában két héttel ezelőtt Kelemen Hunor, most szombaton Frunda György, vasárnap pedig – két órával az urnazárás előtt – Markó Béla adott útmutatást a pecsételéshez az erdélyi magyaroknak élő, egyenes adásban.
Persze az ő olvasatukban mindez csak akkor kampánycsendsértés, ha egy romániai magyar belharccal tetézett választáson ellenfelük teszi ugyanezt. A nagyobb baj azonban az, hogy miközben a román médiatörvény hatálya alól kieső budapesti csatorna nyilvánvalóan kampánycsendet sértett, elnöke szerint akkor is hasonlóképpen járnának el, ha a román és a magyar médiahatóság megállapodást köt a határon átnyúló kortesszünetről. Merthogy a Duna tévét a határon túli magyar nézők tájékoztatásáért hozták létre. Csakhogy éppen az effajta „tájékoztatásból” lett elege az embernek, Dunán innen és Olton túl.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok