Balogh Levente

2017. június 30., 00:09

Dragnea régi-új kormánya

Teljesen fölösleges, de legalább annál ártalmasabb közjáték végére került pont azzal, hogy a parlamenti többség az RMDSZ közreműködésével bizalmat szavazott a saját pártja által megbuktatott Sorin Grindeanu miniszterelnök utódjául kinevezett Mihai Tudose kormányának.

Az elmúlt két hétben lezajlott eseményeket a legjobb indulattal sem tudjuk a kutyakomédiánál pozitívabb jelzővel illetni, amelynek egyetlen ember számára volt haszna: Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke megmutatta, hogy az ellene választási csalás miatt született jogerős elmarasztaló ítélet, illetve a hivatali visszaélés miatt zajló bírósági eljárás ellenére még mindig ő az úr a házban. Mindebből persze párton belüli, pozíciójukban megerősödő, vagy most pozícióba kerülő hívei is profitálnak, ugyanakkor az ország egésze számára a történtek hasznossága igencsak bizonytalan.

Kérdéses ugyanis, mennyire tekintenek megbízható és stabil partnernek egy olyan országot, ahol egy kormányt azért buktat meg a saját pártja, mert a pártelnök szerint a kabinet fél év alatt nem teljesítette gazdasági vállalásait – majd az új kormányban az eddigi gazdasági minisztert nevezik ki miniszterelnökké, a kulcsfontosságú minisztériumokat irányító miniszterek többsége pedig a helyén maradhat.

Vagyis egyértelmű, hogy valójában csupán párton belüli leszámolás történt, a kormányfői tisztségtől az ellene született ítélet miatt elesett Dragnea így állította félre Grindeanut, aki miniszterelnökként kezdett egyre önállóbb döntéseket hozni.

Az pedig végképp nem használ egy kabinet hitelességének, ha a bizalmi szavazás előtt csupán néhány órával derül ki, hogy módosította a kormányprogramot, hajmeresztő, az adófizető polgárok és a beruházók szempontjából egyaránt kedvezőtlen gazdasági intézkedéseket helyezve kilátásba, amivel tőzsdekáoszt generál, és a lej árfolyamát is bedönti, később pedig a kormány tagjai egymásnak ellentmondó nyilatkozatokban próbálják magyarázni, illetve cáfolni a tervezett intézkedéseket.

Figyelemre méltó az ügy kapcsán a kormányoldal politikai ellenlábasának számító Klaus Johannis államfő viselkedése, aki ezúttal nem kínozta azzal a kormánypártokat, hogy visszadobja miniszterelnök-jelöltjüket. Ehelyett a stabilitás szükségességére hivatkozva azonnal elfogadta Mihai Tudose személyét, annak ellenére, hogy enyhén szólva is ellentmondásos közszereplő – a titkosszolgálatok emberének mondják, és plágiumvádak is felmerültek vele szemben.

Megtörténhet, hogy az elnök éppen abban látja a kormányoldal további erodálásának lehetőségét, ha hagyja, hogy egy ilyen, jelentős támadási felületet nyújtó miniszterelnök legyen a kormány arca, abban bízva, hogy Tudose tevékenysége még rosszabb fényt vet a kormánypártokra. Vélhetően ezért hirdette ki a közalkalmazotti bértörvényt is, abban reménykedve, hogy a kormánynak beletörik a bicskája az abban foglalt, teljesíthetetlennek tűnő béremelési ígéretekbe és a kaotikus, csapongó, irreális gazdasági programba.

És az sem utolsó indok, hogy az ellenzéki pártok továbbra sem tűnnek kormányképesnek, a népszerűségi mutatók is azt jelzik, hogy a polgárok továbbra sem bíznak bennük.
Most tehát itt van a régi-új, áramvonalas második Dragnea-kormány, amely a miniszterelnök ígérete szerint engedelmesen végrehajtja majd a pártelnök minden utasítását.

Legalábbis addig, amíg elődjéhez hasonlóan Tudose rá nem kap a hatalom ízére. Vagy Dragnea úgy nem dönt: jobb azelőtt félreállítani, mielőtt egyáltalán komolyan eszébe jutna, hogy önállóan is cselekedhet.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Pataky István 2019. május 14., kedd

Az USR-lufi és a lájkok

Itt van ez a Mentsétek meg Romániát (USR) nevű, pártnak látszó valami. Új, friss erő egy olyan választási szövetségessel, aki egyetemistaként Gheorghe Funar környezetében kóstolt bele a politikába, majd egyszer csak a miniszterelnöki székben landolt.

Balogh Levente 2019. május 13., hétfő

Megússzák Iliescuék?

Egyelőre úgy tűnik, illúziónak bizonyult, hogy esély nyílhat mindazon egykori politikai és egyéb vezetők felelősségre vonására, akiknek azt „köszönhetjük”, hogy Románia közel harminc évvel ezelőtt képtelen volt végérvényesen lerázni magáról a posztkommunista elitet.

Balogh Levente 2019. május 10., péntek

Történelmi mosolydiplomácia

Történelmi jelentőségű eseményként harangozták be a csütörtöki nagyszebeni informális európai uniós csúcsot, amelyen az EU jövőjéről határoznak a résztvevő állam- és kormányfők.

Makkay József 2019. május 09., csütörtök

Orbán Viktor Erdélyben

Orbán Viktor magyar miniszterelnök erdélyi látogatása éppen olyan természetes dolog kéne hogy legyen, mintha valaki felkerekedik, és meglátogatja a szomszédos országban élő ismerőseit vagy rokonait. De ezt sokan mégsem így gondolják.

Balogh Levente 2019. május 07., kedd

Verespataki aranylázálom

Több mint másfél évtizede tart a verespataki aranybányanyitást övező konfliktus, amelynek kimenetele még mindig teljesen bizonytalan, ugyanakkor a jelenség ismét csak rávilágít a román kormányok és illetékes hatóságok tehetetlenségére és jövőkép-nélküliségére.

Kiss Judit 2019. május 06., hétfő

Egy ötlet mint öngól

Senki nem vitathatja, hogy a romániai magyar diákoknak joguk lenne ahhoz, hogy épp annyi eséllyel induljanak a nagybetűs Életbe, és úgy érvényesüljenek a hazai társadalomban, mint többségi társaik.

Balogh Levente 2019. május 03., péntek

Gyümölcsöző magyargyűlölet

Nagy meglepetést nem jelent, ugyanakkor nagyon élethű képet fest a romániai valóságról a legfrissebb közvélemény-kutatás, amely a pártok népszerűségét vizsgálta.

Makkay József 2019. május 02., csütörtök

A minden határt túllépő temetőgyalázás

Már szinte meg sem lepődik az ember, amikor a magyarellenes megnyilvánulások hosszú sorában ezúttal magyar temetőgyalázást követ el a román hatalom a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata révén.

Balogh Levente 2019. április 26., péntek

Románia, káoszország

A román belpolitikai életben ma már egyetlen, biztosnak nevezhető elem van: a mindent egyre jobban eluraló káosz.

Pataky István 2019. április 24., szerda

Biztos-e Johannis győzelme?

Laza cicázásnak számít a politikai küzdelem szereplői számára az európai parlamenti választásokat megelőző kampány a Cotroceni-palotáért folytatott meccshez képest, pedig egyelőre csak egyetlen olyan jelöltet ismerünk, aki nyilvánosan bejelentette indulási szándékát az államfői pozícióért.

Vélemény
Pataky István: Az USR-lufi és a lájkok

Itt van ez a Mentsétek meg Romániát (USR) nevű, pártnak látszó valami. Új, friss erő egy olyan választási ...

Balogh Levente: Megússzák Iliescuék?

Egyelőre úgy tűnik, illúziónak bizonyult, hogy esély nyílhat mindazon egykori politikai és egyéb ...

Balogh Levente: Történelmi mosolydiplomácia

Történelmi jelentőségű eseményként harangozták be a csütörtöki nagyszebeni informális ...