Archív felvétel
Fotó: RMDSZ
Bizalmat szavazott csütörtökön a román parlament a Mihai Tudose miniszterelnök vezette kormánynak. Az új kabinetet 275 törvényhozó támogatta szavazatával, 102 honatya ellene voksolt.
2017. június 29., 17:422017. június 29., 17:42
2017. június 29., 18:172017. június 29., 18:17
Mindebből az következik, hogy a bukaresti törvényhozásban fél év alatt apadt a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) alkotta koalíció támogatottsága. Január 4-én a Sorin Grindeanu vezette kabinet még 295 támogató szavazatot kapott, és 133-an voksoltak ellene.
A Grindeanu-kormány megbuktatását célzó, június 21-én rendezett szavazáson a bizalmatlansági indítvány 241 szavazatot kapott, tízen nem támogatták a kabinet leváltását. Az új kormány – amelynek beiktatásához 233 szavazat szükségeltetett – csütörtökön este le is teszi az esküt az államfői rezidencián.
A két kormánypárt – a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) – mellett az RMDSZ is megszavazta a kormányt, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke ezt még szerdán este azzal indokolta, hogy
Nem minden kisebbségi politikus gondolkodott így: Ovidiu Ganţ, a német kisebbség parlamenti képviselője közölte, nem támogatja a kormányt. A voks megtagadásának okai a PSD és ALDE 2016 decemberi választások óta elkövetett politikai akciói, illetve a Romániai Német Demokrata Fórum, valamint a német kisebbség ellen több ízben tanúsított ellenséges magatartásuk.
Nem fogja megszavazni a Mihai Tudose vezette új bukaresti kormányt Ovidiu Ganţ, a Romániai Német Demokrata Fórum (FDGR) parlamenti képviselője.
Az ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) viszont a kormányoldal meghallgatások során alkalmazott, „színjátéknak" minősített eljárása elleni tiltakozásul a kormány elleni szavazás mellett nem vett részt a bizottsági meghallgatásokon és magán a bizalmi szavazáson sem.
Mihai Tudose a voksolás előtti beszédében nehéz feladatnak nevezte megbízatását, és emlékeztetett: nő a gazdaság, a bérek és a fogyasztás, ugyanakkor a beruházások és költségvetési bevételek növelése is szükséges. Leszögezte: célja a kormányprogram megvalósítása, az elmaradások pótlása.
A Grindeanu-kormány irányát jónak nevezte, ugyanakkor több intézkedést tartott szükségesnek.
Grindeanu év eleji kijelentése kapcsán, miszerint kormánya a normalitás kormánya lesz, leszögezte:
Hozzátette: a kormányba a PSD fajsúlyos, tapasztalt politikusai is bekerültek, ez is szavatolja, hogy megvalósíthassa terveit, és a politikai ellenőrzést, a hatékonyságot is biztosítják. Kiemelte, a kormány hamarosan létrehozza a Szuverén Befektetési Alapot, amit erős jelzésnek szánnak az üzleti szféra irányába.
A bevételek növekedése kapcsán kifejtette: intézkedéseket hoznak az adóhatóság hatékonyságának növelése érdekében. Ösztönözni kívánják a beruházásokat is, ezt többek között az infrastruktúra fejlesztése révén kívánják elérni.
A külpolitikai program kapcsán elmondta,
Elmondta, a kormány Románia minden külfölddel szembeni vállalását teljesíti majd, beleértve a 3 százalékos hiánycél betartását is.
Az igazságszolgáltatás kapcsán kijelentette: az fontos a kormány számára, ezért a jogszabályokat összhangba kell hozni az alkotmánnyal és az európai joganyaggal is, az igazságszolgáltatásban tevékenykedő alkalmazottaknak pedig függetleneknek kell lenniük.
A kormányprogram vitája során felszólalt Liviu Dragnea PSD-elnök is, aki azzal indokolta saját, korábbi kormánya leváltását, hogy az eltávolodott a kormányprogramtól, amelynek végrehajtására felhatalmazást kapott.
A bizalmi szavazás előtt futószalagon zajlottak le a miniszterjelöltek szakbizottsági meghallgatásai, és a testületekben meglévő kormánypárti többség biztosította, hogy a jelöltek egytől egyik kedvező véleményezést kapjanak.
A meghallgatások során Teodor Meleşcanu külügyminiszter-jelölt – aki tulajdonképpen csak folytatja az előző kormányban elkezdett tevékenységét a tárca élén –
mint ahogy azt még első, év eleji meghallgatása során tette. Ehelyett az EU és a NATO tevékenységében való román részvétel fokozását és az Egyesült Államokkal fennálló partneri viszony elmélyítésének fontosságát hangsúlyozta, különösen Klaus Johannis román államfő közelmúltbeli washingtoni látogatása fényében.
Úgy vélte,
ebben a kérdésben.
Emellett a Moldovával fennálló viszonyt, az ország Európához való közeledésének támogatását, illetve a Franciaországgal, Németországgal, Lengyelországgal és Törökországgal fennálló stratégiai partnerséget nevezte prioritásnak. Carmen Dan, aki továbbra is a belügyi tárca élén marad, arról beszélt: jó az együttműködés a belügy és a hírszerzés között, és megfelelő az információcsere.
A védelmi tárca élére jelölt Adrian Ţuţuianu a védelmi képességek fejlesztését emelte ki célkitűzései közül 2020-ig.
Florian Bodog régi-új egészségügyi miniszter meghallgatásán kisebb közjáték zajlott, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusai ugyanis az egészségügyi rendszer hiányosságait soroló számokat tartalmazó pannókkal tiltakoztak ellene.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Mintegy 180 millió lej értékű, vissza nem térítendő uniós forrásokból finanszírozott országos programot készít elő az egészségügyi minisztérium a függőségek megelőzésére, kezelésére és az érintettek rehabilitációjára.
Románia kérésére a Mihail Kogălniceanu légitámaszpontra vezényelték a francia haditengerészet egyik tengeri felderítő repülőgépét, hogy felderítési és megfigyelési feladatokat lásson el a Fekete-tengeren.
Romániának szüksége van közigazgatási reformra, de azt alaposan át kell gondolni és elő kell készíteni – jelentette ki szerdán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki a parlamentben faggattak az újságírók a témában.
Tagadja az orosz nagykövetség, hogy Moszkvának köze lenne a brassói Carfil fegyvergyárban kirobbant tűzvészhez, amely a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerint orosz szabotázsakció következménye.
Érzelmi bántalmazásnak nevezte a román belügyminisztérium (MAI) azt a halloween közeledtével terjedő TikTok-trendet, amelyben szülők rémisztik meg gyerekeiket a nézettségért.
Románia a nagy fontosságú célországok körébe került a Kreml számára – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa a brassói Carfil fegyvergyár elleni szabotázsakció kapcsán.
Jogerősen szabadságvesztésre ítélt kedden a bukaresti ítélőtábla nyolc rendőrt, amiért a koronavírus-járvány idején jogellenesen fogva tartottak és bántalmaztak két fiatalembert.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!