Nem minden kisebbségi politikus gondolkodott így: Ovidiu Ganţ, a német kisebbség parlamenti képviselője közölte, nem támogatja a kormányt. A voks megtagadásának okai a PSD és ALDE 2016 decemberi választások óta elkövetett politikai akciói, illetve a Romániai Német Demokrata Fórum, valamint a német kisebbség ellen több ízben tanúsított ellenséges magatartásuk.

korábban írtuk

Ganț: Dragneáék ellenségesen viszonyulnak a romániai németekhez

Nem fogja megszavazni a Mihai Tudose vezette új bukaresti kormányt Ovidiu Ganţ, a Romániai Német Demokrata Fórum (FDGR) parlamenti képviselője.

Az ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) viszont a kormányoldal meghallgatások során alkalmazott, „színjátéknak" minősített eljárása elleni tiltakozásul a kormány elleni szavazás mellett nem vett részt a bizottsági meghallgatásokon és magán a bizalmi szavazáson sem.

Tudose behozná a lemaradást

Mihai Tudose a voksolás előtti beszédében nehéz feladatnak nevezte megbízatását, és emlékeztetett: nő a gazdaság, a bérek és a fogyasztás, ugyanakkor a beruházások és költségvetési bevételek növelése is szükséges. Leszögezte: célja a kormányprogram megvalósítása, az elmaradások pótlása.

A Grindeanu-kormány irányát jónak nevezte, ugyanakkor több intézkedést tartott szükségesnek.
Grindeanu év eleji kijelentése kapcsán, miszerint kormánya a normalitás kormánya lesz, leszögezte:

Hozzátette: a kormányba a PSD fajsúlyos, tapasztalt politikusai is bekerültek, ez is szavatolja, hogy megvalósíthassa terveit, és a politikai ellenőrzést, a hatékonyságot is biztosítják. Kiemelte, a kormány hamarosan létrehozza a Szuverén Befektetési Alapot, amit erős jelzésnek szánnak az üzleti szféra irányába.

A bevételek növekedése kapcsán kifejtette: intézkedéseket hoznak az adóhatóság hatékonyságának növelése érdekében. Ösztönözni kívánják a beruházásokat is, ezt többek között az infrastruktúra fejlesztése révén kívánják elérni.

A külpolitikai program kapcsán elmondta,

Elmondta, a kormány Románia minden külfölddel szembeni vállalását teljesíti majd, beleértve a 3 százalékos hiánycél betartását is.

Az igazságszolgáltatás kapcsán kijelentette: az fontos a kormány számára, ezért a jogszabályokat összhangba kell hozni az alkotmánnyal és az európai joganyaggal is, az igazságszolgáltatásban tevékenykedő alkalmazottaknak pedig függetleneknek kell lenniük.

A kormányprogram vitája során felszólalt Liviu Dragnea PSD-elnök is, aki azzal indokolta saját, korábbi kormánya leváltását, hogy az eltávolodott a kormányprogramtól, amelynek végrehajtására felhatalmazást kapott.

Miniszteri prioritások

A bizalmi szavazás előtt futószalagon zajlottak le a miniszterjelöltek szakbizottsági meghallgatásai, és a testületekben meglévő kormánypárti többség biztosította, hogy a jelöltek egytől egyik kedvező véleményezést kapjanak.

A meghallgatások során Teodor Meleşcanu külügyminiszter-jelölt – aki tulajdonképpen csak folytatja az előző kormányban elkezdett tevékenységét a tárca élén –

mint ahogy azt még első, év eleji meghallgatása során tette. Ehelyett az EU és a NATO tevékenységében való román részvétel fokozását és az Egyesült Államokkal fennálló partneri viszony elmélyítésének fontosságát hangsúlyozta, különösen Klaus Johannis román államfő közelmúltbeli washingtoni látogatása fényében.

Úgy vélte,

ebben a kérdésben.

Emellett a Moldovával fennálló viszonyt, az ország Európához való közeledésének támogatását, illetve a Franciaországgal, Németországgal, Lengyelországgal és Törökországgal fennálló stratégiai partnerséget nevezte prioritásnak. Carmen Dan, aki továbbra is a belügyi tárca élén marad, arról beszélt: jó az együttműködés a belügy és a hírszerzés között, és megfelelő az információcsere.
A védelmi tárca élére jelölt Adrian Ţuţuianu a védelmi képességek fejlesztését emelte ki célkitűzései közül 2020-ig.

Florian Bodog régi-új egészségügyi miniszter meghallgatásán kisebb közjáték zajlott, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusai ugyanis az egészségügyi rendszer hiányosságait soroló számokat tartalmazó pannókkal tiltakoztak ellene.