2009. május 22., 11:392009. május 22., 11:39
Dmitrij Medvegyev orosz elnök ugyanis olyan bizottságot hozott létre, amelynek feladata az, hogy segítse a történelmi események Oroszország érdekeit sértő beállítása elleni fellépést. A jelentős állami hivatalok és titkosszolgálatok delegáltjaiból álló bizottság azon eseteket fogja elemezni, amelyekről úgy gondolják, hogy Oroszország nemzetközi tekintélyét csorbító történelemhamisítások. Az eset ahhoz a tényhez kapcsolódik, hogy Medvegyev még május 9-én, a Győzelem Napjaként számon tartott ünnepen arról beszélt: senki nem kelthet kételyeket a szovjet népnek a Nagy Honvédő Háborúban aratott diadalát illetően. Egyes források szerint Moszkvát leginkább az bosszantja, hogy egyes, a második világháborúban megszállt országokban nem hajlandók egyértelműen pozitív fejleményként értelmezni azt, hogy a bátor Vörös Hadsereg előbb egy kicsit jól rommá lőtte őket, majd vagy tényleges megszállással, vagy a bolsevik rendszer rájuk erőszakolásával Moszkva érdekszférájába vonta őket. Ezúton szeretnénk máris gratulálni a moszkvai illetékeseknek, hiszen a fene gondolta volna, hogy újult nagyhatalmi törekvéseik során ilyen hamar visszatalálnak a kommunisták régi, jól bevált módszereihez. Bár végül is igazuk van: egy eurázsiai befolyásra törekvő nagyhatalom kapcsán igencsak hülyén veszi ki magát, ha közben az ismét a befolyási övezetébe vonni kívánt országokban azt tanítják, hogy félig civilizált keleti hódítókról van szó, akik az európai kultúra évezredes értékeit lerombolva, a megszállt országokat kirabolva áruló pribékeket ültettek az ország élére, akik egy mélyen emberellenes, diktatórikus eszme jegyében negyvenöt évig nyomorgatták őket az orosz szuronyok árnyékában. Ezért alaposan figyelni kell minden, a hivatalos orosz vonaltól eltérő történelemértelmezést, és ha valaki nem a hagyományos orosz–magyar barátság megnyilvánulásának tekinti, hogy ’44-ben a vodka- és lábszagú Grisa megerőszakolta a nagyit, akkor Moszkva majd jól elzárja a gázcsapot. Sőt be kéne vezetni, hogy minden érintett ország évente száz szűzlányt küldjön hálája jeléül a dicső veteránoknak, a munkaképes férfiak pedig egy hónapig ingyen dolgozzanak Oroszországban a felszabadításért cserében. Hiszen tudjuk: a nagyszerű szovjet hagyományokat föltétlenül ápolni kell.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok