Makkay József
2024. augusztus 28., 15:252024. augusztus 28., 15:25
2024. augusztus 28., 17:362024. augusztus 28., 17:36
A vásárok túl drágának tűnő választéka az emberek egy részét felpaprikázza, hogy a kistermelő miért kínálja magas áron a termékeit? Aki ezt kifogásolja, nem veszi figyelembe a kézműves áru kézimunkaigényét. Az ágazat megmentése jelentős összefogást igényel.
Kézművesekkel beszélgetve sokan a koronavírus-járvány időszakát emelik ki, amikor társadalmi szintű összefogás kovácsolódott a nehéz helyzetbe került kistermelők köré. A vásárok felfüggesztésével – a korábbi évtizedekhez képest – példa nélküli módon felfutott a termelői házhoz szállítás, vagy a csomagküldő szolgáltatásokon keresztül megrendelhető termékvásárlás. Sok kézműves ekkor döbbent rá, hogy más értékesítési mód is létezik, mint piacokon árulni, a vásárlók pedig támogatták talpon maradási törekvéseiket. Terebélyesedő háló kezdte átszőni a társadalmat: a kistermelők kézműves áruként előállított mézet, sajtot, kenyeret, ruhadarabokat, illatszereket és sok más terméket forgalmaztak, amelyek postán, vagy személyesen a termelő közvetítésével jutottak el a vásárlóhoz.
amelyekben az alapvető összetevőkön kívül – liszt, só, kovász (élesztő) és víz – nem volt szükség az ipari kenyérgyártás adalékanyagaira. Közben fellendült a házi befőttkészítés és savanyúságeltevés is, az emberek visszataláltak a hagyományos ízekhez.
Az életünkbe beköszönő hirtelen változás döbbentett rá arra, hogy ha a rövid időre is, de vissza lehet térni a régi rendhez. Nyilván nem a koronavírus-járvány időszaka jelentette a normalitást, hanem az, ahogyan erre reagáltak az emberek otthonaikban, előnyben részesítve az egészségesebb házi termékeket.
Úgy tűnik, hogy mindez csupán rövid intermezzo volt az életünkben, és a társadalom hamar visszakanyarodott oda, ahol 2020 előtt volt. Ismét tömve vannak a nagyáruházak, és a kistermelői közösségek napi megélhetésükért kínlódnak, miközben egyre többen adják fel az esélytelennek tűnő küzdelmet. Ha csak méhészismerőseimet nézem, tíz gazda közül három-négy a közelmúltban feladta ezt a tevékenységet. Viszont ha visszakanyarodok az időben, és jegyzetfüzeteim alapján azokra a zöldségtermesztőkre próbálok ráakadni, akikkel a kilencvenes években az aranyosszéki vagy a Nyárádmente Murokországként becézett falvaiban ismerkedtem össze, és követtem munkájukat, hűlt helyüket találom.
A kézművesvásárok tanúsága szerint talán mégsem ennyire lehangoló a helyzet, sok egyéni vállalkozó hisz saját erejében és minőségi termékeiben. Tisztában vannak vele, hogy nem a nagyipar versenytársai, hiszen az általuk előállított termékek eleve más megítélés alá esnek. Ugyanakkor rossz hír, hogy a vásárlók egy része az általánosítás csapdájába esik, amikor a kézművességet álcaként kihasználó csalók rossz minőségű áruját veszik meg, és innentől fogva a kézműves termékeket szidják. Holott itt is igaz, hogy ha rossz tapasztalatunk van egy pedagógussal, orvossal vagy vízszerelővel kapcsolatban, az nem azt jelenti, hogy az adott szakmabeliek mind gazemberek. Az általánosítás árt a legtöbbet a kézművességnek, ami ellen éppen a kézművesek közössége tehet a legtöbbet.
A „termelői kasztokba” bekerült kézművesek hírnevükre és termékeik minőségére egyaránt vigyáznak, így nem fog előfordulni, hogy egy területi védjeggyel ellátott méztermékben például kínai műmézet fogunk kóstolni.
Az egykori céhek mintájára kialakított termelői közösségek összefogásán múlik, miként lehet megmenteni a minőségi kézműves termékeket, és hogyan sikerül jövőt biztosítani számukra. A védjeggyel ellátott árura a jövőben is biztosan lesz igény, ami eladónak és vásárlónak egyaránt biztonságot jelent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balogh Levente
Furcsa kétarcúságról tett tanúbizonyságot Nicușor Dan: először a normalitás ritka megnyilvánulásaként beismerte, hogy Románia még mindig korrupt – hogy aztán ugyanaznap a hagymázas nemzeti mitológia jegyében egy potenciális háborús bűnöst tüntessen ki.
Makkay József
A román állami intézmények működésébe mintha eleve bele lenne kódolva a dilettantizmus és a hibás döntések sorozata, amely időről időre hatalmas károkat okoz, miközben a felelősök elszámoltatása elmarad.
Balogh Levente
Drámai ellentmondást kell feldolgozniuk az ukránoknak: miközben úgy tűnik, minden eddiginél közelebb kerülhet a fegyverszünet, azzal is meg kell barátkozniuk, hogy annak áraként biztosan le kell mondaniuk a korábbi területeik egy részéről.
Balogh Levente
Ha tényleg megvalósul Ilie Bolojan felvetése, nem lesz túlzás kijelenteni, hogy a költségvetési hiányt lefaragni próbáló román állam amolyan fordított Robin Hoodként viselkedik: elvenné az egyszerű polgárok pénzét, hogy aztán jól megtartsa saját magának.
Balogh Levente
Régi, évek óta nagy kedvvel rágcsált gumicsont került elő ismét a költségvetési hiány lefaragásához szükséges kiadáscsökkentési javaslatok között az elmúlt hetekben: a parlament létszámának csökkentése.
Makkay József
Románia lakossága és politikai elitje nem szabálykövető társadalmat alkot: az emberek többsége keresi a kiskapukat. Az adócsalás felismerésében és a helyzet orvoslásában rejlik, miként lehet az ország gazdaságát megmenteni az összeomlástól.
Páva Adorján
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!