Hirdetés
Makkay József

Makkay József

Csalók kíméljenek! Hogyan lehet visszaszerezni a kézműves termékek becsületét?

2024. augusztus 28., 15:252024. augusztus 28., 15:25

2024. augusztus 28., 17:362024. augusztus 28., 17:36

A vásárok túl drágának tűnő választéka az emberek egy részét felpaprikázza, hogy a kistermelő miért kínálja magas áron a termékeit? Aki ezt kifogásolja, nem veszi figyelembe a kézműves áru kézimunkaigényét. Az ágazat megmentése jelentős összefogást igényel.

Kézművesekkel beszélgetve sokan a koronavírus-járvány időszakát emelik ki, amikor társadalmi szintű összefogás kovácsolódott a nehéz helyzetbe került kistermelők köré. A vásárok felfüggesztésével – a korábbi évtizedekhez képest – példa nélküli módon felfutott a termelői házhoz szállítás, vagy a csomagküldő szolgáltatásokon keresztül megrendelhető termékvásárlás. Sok kézműves ekkor döbbent rá, hogy más értékesítési mód is létezik, mint piacokon árulni, a vásárlók pedig támogatták talpon maradási törekvéseiket. Terebélyesedő háló kezdte átszőni a társadalmat: a kistermelők kézműves áruként előállított mézet, sajtot, kenyeret, ruhadarabokat, illatszereket és sok más terméket forgalmaztak, amelyek postán, vagy személyesen a termelő közvetítésével jutottak el a vásárlóhoz.

Ebben az időszakban lehettünk tanúi az otthon sütött – és a közösségi oldalakon megosztott –, szebbnél szebb kenyereknek,

amelyekben az alapvető összetevőkön kívül – liszt, só, kovász (élesztő) és víz – nem volt szükség az ipari kenyérgyártás adalékanyagaira. Közben fellendült a házi befőttkészítés és savanyúságeltevés is, az emberek visszataláltak a hagyományos ízekhez.

Az életünkbe beköszönő hirtelen változás döbbentett rá arra, hogy ha a rövid időre is, de vissza lehet térni a régi rendhez. Nyilván nem a koronavírus-járvány időszaka jelentette a normalitást, hanem az, ahogyan erre reagáltak az emberek otthonaikban, előnyben részesítve az egészségesebb házi termékeket.

Úgy tűnik, hogy mindez csupán rövid intermezzo volt az életünkben, és a társadalom hamar visszakanyarodott oda, ahol 2020 előtt volt. Ismét tömve vannak a nagyáruházak, és a kistermelői közösségek napi megélhetésükért kínlódnak, miközben egyre többen adják fel az esélytelennek tűnő küzdelmet. Ha csak méhészismerőseimet nézem, tíz gazda közül három-négy a közelmúltban feladta ezt a tevékenységet. Viszont ha visszakanyarodok az időben, és jegyzetfüzeteim alapján azokra a zöldségtermesztőkre próbálok ráakadni, akikkel a kilencvenes években az aranyosszéki vagy a Nyárádmente Murokországként becézett falvaiban ismerkedtem össze, és követtem munkájukat, hűlt helyüket találom.

Legtöbbjük rég abbahagyta a gazdálkodást, miközben fiatalok nem álltak a helyükbe.

A kézművesvásárok tanúsága szerint talán mégsem ennyire lehangoló a helyzet, sok egyéni vállalkozó hisz saját erejében és minőségi termékeiben. Tisztában vannak vele, hogy nem a nagyipar versenytársai, hiszen az általuk előállított termékek eleve más megítélés alá esnek. Ugyanakkor rossz hír, hogy a vásárlók egy része az általánosítás csapdájába esik, amikor a kézművességet álcaként kihasználó csalók rossz minőségű áruját veszik meg, és innentől fogva a kézműves termékeket szidják. Holott itt is igaz, hogy ha rossz tapasztalatunk van egy pedagógussal, orvossal vagy vízszerelővel kapcsolatban, az nem azt jelenti, hogy az adott szakmabeliek mind gazemberek. Az általánosítás árt a legtöbbet a kézművességnek, ami ellen éppen a kézművesek közössége tehet a legtöbbet.

Erdély több vidékén már évek óta megjelentek a minősített termékek – Székely termék, Szatmári termék, stb. –, aminek birtokosa olyan áruval rendelkezik, amely bizonyos szűréseken esett át.

A „termelői kasztokba” bekerült kézművesek hírnevükre és termékeik minőségére egyaránt vigyáznak, így nem fog előfordulni, hogy egy területi védjeggyel ellátott méztermékben például kínai műmézet fogunk kóstolni.

Az egykori céhek mintájára kialakított termelői közösségek összefogásán múlik, miként lehet megmenteni a minőségi kézműves termékeket, és hogyan sikerül jövőt biztosítani számukra. A védjeggyel ellátott árura a jövőben is biztosan lesz igény, ami eladónak és vásárlónak egyaránt biztonságot jelent.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajna, a magyar közösség jogai és a továbbra is homályba vesző béke

Ahogy eljött az ősz, két, Ukrajnát érintő fontos témában is új fejlemények történtek: ha döcögősen is, de úgy tűnik, elindult a kisebbségek jogainak helyreállítása, közben pedig újraindult az amerikai békeközvetítés Moszkva és Kijev között.

Páva Adorján

Páva Adorján

A legfőbb ellenségünk mégiscsak az a fránya romántanulás – de vajon ki győzi le?

Mit láthat a szeptember 7-én a tizenkettedik osztályt megkezdő, azaz a felnőttkor, a romániai felnőtt társadalom kapujában álló fiatal, ha kicsit visszatekint országa élére?

Makkay József

Makkay József

Hazajönnek Nyugatról – de itthon is maradnak?

Hazatér a diaszpórában élők egy része. Nem tömeges jelenségről van szó, de a fogadásukat segítő „kupaktanácsok” megalakulása jelzi, hogy az önkormányzatok és állami hivatalok már számolnak ezzel. Kérdés, hogy a hazatértek közül hányan maradnak itthon.

Balogh Levente

Balogh Levente

Szakadékok, egy új kormány esélye és az AUR jelentette fenyegetés

Ha másban nem is, egy dologban biztosan jól teljesítenek a romániai pártok: a politikai káosz és instabilitás fenntartásában verhetetlennek bizonyulnak.

Páva Adorján

Páva Adorján

Közpénzből lőtt illúziók: a romániai futball csapdája és az erdélyi valóság

Futballszurkolóként nem tartom ördögtől való pazarlásnak, ha önkormányzatok százezreket, akár milliókat költenek nagy múltú helyi focicsapatokra. Azonban ez így nem mehet tovább.

Balogh Levente

Balogh Levente

Anyaország-külhoniak ellentét, támogatások és az árokbetemetés felelőssége

Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

A külhoniak szavazati joga, a Tisza-kormány és a kommentszekció dühe

Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.

Hirdetés