2011. október 21., 10:402011. október 21., 10:40
Mindez megerősíteni látszik azt a feltételezést, hogy a múlt heti felkészítőkön valóban nem véletlenül tájékoztatták félre a biztosokat abban a kérdésben, hogy nyilatkozhatnak-e a családtagok az ideiglenesen távol lévő rokonok nemzetiségéről vagy vallásáról. Úgy tűnik, bizonyos körökben igencsak tartanak attól, hogy hatékony lehet a magyar szervezetek kampánya, és fennállhat a „veszélye”, hogy számos városban nő a magyarság aránya. A csalási kísérleteket a hatóságok várhatóan a kérdezőbiztosok tájékozatlanságával magyarázzák majd, aminek elég nehéz lesz az ellenkezőjét bizonyítani.
Azt viszont, hogy a kormánytól nem áll távol a csalás gondolata, az is jelzi, hogy az uniós ajánlások ellenére az egy évnél hosszabb ideje külföldön tartózkodó személyeket is itt számoltatná meg, elkerülendő, hogy az ország népessége húszmillió alá csökkenjen. Az eddigi figyelemfelkeltő kampány szerencsére legalább részben hatékonynak bizonyult – több polgár sem volt hajlandó bedőlni a megtévesztő manővereknek, és jelezte a rendellenességeket. Ez azonban nem biztos, hogy elég, hiszen sokan lehetnek azok, akikhez nem jutottak el az eddigi figyelmeztetések.
Ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy még most, a cenzus elején minél több emberhez eljussanak a népszámlálás helyes menetével kapcsolatos információk. Elengedhetetlen a magyar politikai szervezetek és pártok fellépése, a sajtókampánytól egészen addig, hogy a „nem létező” pártadatbázisokban szereplő összes magyar választópolgár postaládájába szórólapot dobjanak, hogy azokhoz is eljusson az információ, akik nem médiafogyasztók. Emellett – ha továbbra sem szűnnek a viszszaélések – megfontolandó az uniós, illetve nemzetközi emberjogi szervezetek figyelmeztetése is. A magyar közösség érdekében nem szabad hagyni, hogy a román politikum abban hasonlítson Sir Winston Churchill egykori brit miniszterelnökre, amiben épp a legkevésbé kellene – vagyis hogy csupán annak a statisztikának higgyen, amit ő maga hamisít.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok