2011. szeptember 06., 08:092011. szeptember 06., 08:09
Nos, a hatalmon lévő pártok tegnapi döntése értelmében a két megmérettetést 2012-ben bizonyára egy időben rendezik úgy, hogy valószínűleg az önkormányzati választást halasztják őszre. Mindez a romániai magyar politikai kiegyezés szempontjából azt jelenti, hogy a sokat hangoztatott, de nem mindenki által egyformán szorgalmazott összefogás tekintetében el lehet felejteni azt az elképzelést, miszerint a magyar politikai alakulatok a helyhatósági választásokon versenyeznének, az itt felmutatott eredmények alapján pedig a parlamentin összefognának egymással. Az összevonás miatt nem lehet tesztként, szabad politikai versenyként tekinteni az önkormányzati megmérettetésre. Éppen ezért elmondható: az egy időben tartandó választásig vagy létrejön az együttműködés valamilyen formája helyi – például a szórványban és a stratégiai fontosságú városokban – és országos szinten is, vagy sehogy. Fogas kérdés azonban, milyen kritériumok alapján alakítható ki az összefogás, születhet megegyezés a közös jelöltekről.
A címzettek korábban elutasították Tőkés László Krónikában tett javaslatát, miszerint a magyar alakulatok előválasztás útján indítsanak közös jelölteket, már a tanácsosi és polgármesteri tisztségekért is. Az RMDSZ a jelek szerint kihasználja a hatalmi pozíciója jelentette helyzeti előnyét, és a választások összevonásának támogatásával zavarba akarja hozni az előversenyen alapuló összefogást szorgalmazó ellenzékét. E tekintetben a szövetség malmára hajtja a vizet, hogy a vele szemben alternatívát felmutató oldalon sem körvonalazódnak az összefogás jelei, az EMNT ugyanis eddig nemigen mutatott hajlandóságot az MPP által vizionált „nemzeti alternatíva” kialakítására. Tőkésék táborának ugyanakkor még vennie kell a pártbejegyzés elé a román igazságszolgáltatás által gördített akadályt is, ami az alapfokon született elutasító döntés indoklása ismeretében egyáltalán nem tűnik könnyűnek. Egyértelmű tehát, hogy a 2012-es választások egybeesése nem kedvez a magyar–magyar összefogás esélyeinek, legalábbis a kiegyezés megvalósulásához az eddiginél hangsúlyosabb politikai akaratra van szükség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok