2009. december 17., 10:272009. december 17., 10:27
Mégpedig hogy kit bíz meg kormányalakítással Traian Băsescu. A demokraták magatartása alapján az tűnik kézenfekvőnek, hogy az elnök ma a jelenlegi ügyvezető miniszterelnököt fogja felkérni, alakítsa ki negyedik kabinetét (a Croitoru- és Negoiţă-kormányok egy tőről, a Boc-kabinetből származtak). Mindez nem is lenne meglepő az egykori pártja iránti szimpátiáit sohasem leplező Băsescu részéről, aki mégiscsak a PDL-nek köszönheti második mandátumát, illik hát honorálni a támogatást.
Azonban Băsescu tegnapi megnyilatkozásai nem ebbe az irányba mutatnak. Ha valóban az a célja, hogy második mandátuma jobb legyen az elsőnél, céljait pedig nem pártpreferenciák, hanem az ország érdeke alapján tűzi ki, akkor nem fog ragaszkodni a demokraták opciójához, Emil Boc kinevezéséhez. És elsősorban nem abból a megfontolásból, hogy a volt kolozsvári polgármester kormánya októberben megbukott a parlamentben.
Hanem azért, mert a gazdasági válságtól sújtott, az államfőválasztás nyomán megosztott országra valóban ráfér egyfajta megbékélés, márpedig ennek megteremtésére szociáldemokrata, demokrata-liberális vagy liberális pártkatona kinevezésével nem sok esély nyílna. Évekkel ezelőtt Băsescu már bebizonyította, hogy képes felülemelkedni a pártérdekeken, gesztust gyakorolni a politikai ellenfélnek,amikor szociáldemokratára bízta a belügyi, liberálisra pedig a külügyi hírszerzés irányítását.
Ha ezúttal egyik pártnak sem túlságosan elkötelezett, viszont valamennyi alakulat által elismert szakértőre bízná a kormány irányítását, akkor ajánlatát sem a PSD, sem a PNL nem tudná elutasítani anélkül, hogy hiteltelenné válna. (A minden bizonnyal ellenzékben maradó két alakulat így is nevetségessé vált az államfőjelöltként többnyire bőbeszédűségével, és nem szakmai hozzáértésével kitűnt Crin Antonescu jelöltetésével). Egy ilyen engedmény csak javíthat Băsescu politikai megítélésén. Amelynek az sem ártana, ha kiválasztottja netán magyar lenne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok