Hirdetés
Makkay József

Makkay József

Brüsszel és Bukarest is tüneti kezeléssel akarja orvosolni a gazdák gondjait

2024. január 16., 11:032024. január 16., 11:03

A tüntetések egyik fő oka az ukrajnai háború okozta válság beggyűrűzése az uniós országok gazdaságába. Többek között példa rá Németország, amelynek korábban szárnyaló gazdasága padlóra került.

A tavalyi sikeres tanártüntetések óta mindenki tudja, hogyha van elegendő elkötelezettsége és kitartása, követelései előbb-utóbb meghallgatásra találnak. Számos ágazat alkalmazottai jutottak hasonló módon fizetésemeléshez az elmúlt hónapokban, az idei választási év pedig még inkább borzolja a kedélyeket, hiszen itt a vissza nem térő alkalom, hogy a hatalomba visszakerülni akaró politikusok mindent megígérjenek a tüntetőknek. Hogy mindezt miből lehet kifizetni, az más lapra tartozik.

A követelések között nagy különbségek vannak, amelyek jó része jogos. Ugyanakkor akadnak a sokak által visszasírt kommunizmusra emlékeztető kívánságok is, például a teherszállító kocsik biztosítási díjának csökkentése a piaci ár egyharmadára. A tüntetők sem gondolhatják komolyan, hogy balesetkor a közkívánságra lefaragott biztosítási díjból fogja fedezni a biztosító a teljes kárt, így előbb-utóbb az államnak kell beszállnia a csődbe került biztosítótársaságok kárrendezésébe. A történet, akárcsak a rá adott válasz, ismerős Romániában, a kísértés viszont nagy, hogy a politikum időről időre megismételje hibáit.

A tüntetéseknek van azonban egy másik vetülete is, éspedig az ukrajnai háború okozta válság begyűrűzése az uniós országok gazdaságába. Többek között példa rá Németország, amelynek korábban szárnyaló gazdasága padlóra került, a hozzá nem értő balliberális kormány közben minden területen tetézi a bajt.

A német, a román, és a korábbi lengyel gazdakövetelések gyökerei közösek, hiszen a mezőgazdasági termékek masszív ukrajnai importja felborította a korábbi piaci egyensúlyt.

Az utóbbi harminc esztendőben soha nem volt annyi, csődközelben vergődő európai farm, amely képtelen elfogadható áron értékesíteni termékeit, miközben a költségvetési gondok miatt a gazdáknak korábban járó támogatásokat és adókedvezményeket a kormányok igyekeznek lefaragni.

Romániában kiemelkedően nagy a baj! A szántóföldi növényeket – elsősorban a gabonát –, termelő farmok többsége tavaly ráfizetéses évet zárt. Csak azoknak az agrárvállalkozóknak van esélyük talpon maradni, akiknek a korábbi évekből tartaléka maradt a nehéz idők átvészelésére.

A mélyponton álló hazai gabonaárak idénre sem ígérnek jó évet a termelőknek, így az egymást követő, két ráfizetéses esztendő tönkreverheti a még életképes farmokat is.

A baj a brüsszeli uniós politikusok dilettantizmusában keresendő, akik felelőtlenül ráeresztették az uniós normákhoz semmiben nem igazodó, olcsó és vámmentes ukrajnai mezőgazdasági termékeket az Európai Unió tagországainak piacára, hogy segítsék Ukrajnát. Olyan ez, mint amikor az úszni nem tudó ember a fuldoklót próbálja kimenteni a vízből, és mindketten odavesznek. Ma valami hasonló jelenségnek lehetünk tanúi, amikor a gazdasági mélyrepülésben levő Ukrajna magával ránthatja az uniós piacot is.

A kárrendezés nehéz és túl bonyolult, mert a kiváltó okot nem tudják, illetve nem akarják orvosolni. Az uniós piacra beáramló olcsó és gyenge minőségű ukrajnai termékek már olyan mérvű kárt okoztak a mezőgazdasági termelés legtöbb területén, amit egyre nagyobb támogatással sem lehetne orvosolni. De szó sincs egyre nagyobb támogatásról, hiszen sem az uniós, sem a nemzeti költségvetések nem teszik lehetővé, hogy az eddigi agrártámogatások nagyságrenddel nőjenek.

Amit a jelenleg rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségekkel nagyjából meg lehetne tenni, azt a bukaresti kormány meg is ígérte, de ez hosszabb távon nem oldja meg a romániai gazdatársadalom gondjait.

Az ukrajnai mezőgazdasági termékek legfontosabb exportcsatornájának számító romániai kikötők egyre nagyobb forgalmat bonyolítanak, ezért félő, hogy egyre több olcsó ukrajnai termék marad a romániai piacon.

Hiába fogadkozik Bukarest, hogy az ukrán export zárt folyosón keresztül történik, mert a jelek szerint ezekből a termékekből bőven jut a romániai piacra is. Másrészt a nálunk előállított, és korábban jó áron exportált mezőgazdasági termékek kivitele egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, és ezzel a kör bezárul.

A gazdakövetelésekre a kormány találhat átmeneti megoldást, de a krízist kiváltó okok orvoslása nélkül mindez csak tüneti kezelés lesz. A kór újra és újra kiújul majd.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Nehogy már alattomos ketrecharcosok nyerjenek labdarúgó-vébét!

Sportújságírók, szakírók, futballszurkolók körében jó ideig témát szolgáltat még a hétfőre virradóra befejeződött, az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó által közösen rendezett labdarúgó-világbajnokság.

Páva Adorján

Páva Adorján

Biztosíthatlak: így előbb-utóbb belerokkansz a balesetmentes autóvezetésbe

Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.

Páva Adorján

Páva Adorján

Mindennapi kenyerünket felzabáló drága világunk

Ott állunk a pékárus vagy a sarki bolt pultjánál, a szupermarket kasszájánál, kezünkben egy egyszerű fehér kenyérrel, a pénztárgép kijelzőjén pedig felvillan a kétjegyű szám: 10 lej, 12 lej, 15 lej...

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Reális veszély Románia leminősítése, a bóvli kategóriát valamennyiünk pénztárcája megsínylené

Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.

Páva Adorján

Páva Adorján

Nyugdíjasok a túlélő üzemmódon túl: hogyan teremtsünk méltó és aktív időskort?

Nyugdíjas halk suttogása a sarki patikában: „Kedveske, melyik az olcsóbb? Ezt a két gyógyszert most hagyjuk ki, majd jövő hónapban visszajövök értük.”

Balogh Levente

Balogh Levente

Trump iráni háborúja és Erdély

Donald Trump amerikai elnök iráni kalandja nem feltétlenül úgy alakult, ahogy azt a legderűlátóbb illetékesek remélték, ennek a hatásait pedig Európában, benne Erdélyben is érezzük – és várhatóan közép- és hosszú távon is érezni fogjuk.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Merre mozdul el a román–magyar viszony, és milyen szerep jut ebben az RMDSZ-nek és a fekete-tengeri gáznak

Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.

Hirdetés