Makkay József
2024. január 16., 11:032024. január 16., 11:03
A tüntetések egyik fő oka az ukrajnai háború okozta válság beggyűrűzése az uniós országok gazdaságába. Többek között példa rá Németország, amelynek korábban szárnyaló gazdasága padlóra került.
A tavalyi sikeres tanártüntetések óta mindenki tudja, hogyha van elegendő elkötelezettsége és kitartása, követelései előbb-utóbb meghallgatásra találnak. Számos ágazat alkalmazottai jutottak hasonló módon fizetésemeléshez az elmúlt hónapokban, az idei választási év pedig még inkább borzolja a kedélyeket, hiszen itt a vissza nem térő alkalom, hogy a hatalomba visszakerülni akaró politikusok mindent megígérjenek a tüntetőknek. Hogy mindezt miből lehet kifizetni, az más lapra tartozik.
A követelések között nagy különbségek vannak, amelyek jó része jogos. Ugyanakkor akadnak a sokak által visszasírt kommunizmusra emlékeztető kívánságok is, például a teherszállító kocsik biztosítási díjának csökkentése a piaci ár egyharmadára. A tüntetők sem gondolhatják komolyan, hogy balesetkor a közkívánságra lefaragott biztosítási díjból fogja fedezni a biztosító a teljes kárt, így előbb-utóbb az államnak kell beszállnia a csődbe került biztosítótársaságok kárrendezésébe. A történet, akárcsak a rá adott válasz, ismerős Romániában, a kísértés viszont nagy, hogy a politikum időről időre megismételje hibáit.
A tüntetéseknek van azonban egy másik vetülete is, éspedig az ukrajnai háború okozta válság begyűrűzése az uniós országok gazdaságába. Többek között példa rá Németország, amelynek korábban szárnyaló gazdasága padlóra került, a hozzá nem értő balliberális kormány közben minden területen tetézi a bajt.
Az utóbbi harminc esztendőben soha nem volt annyi, csődközelben vergődő európai farm, amely képtelen elfogadható áron értékesíteni termékeit, miközben a költségvetési gondok miatt a gazdáknak korábban járó támogatásokat és adókedvezményeket a kormányok igyekeznek lefaragni.
Romániában kiemelkedően nagy a baj! A szántóföldi növényeket – elsősorban a gabonát –, termelő farmok többsége tavaly ráfizetéses évet zárt. Csak azoknak az agrárvállalkozóknak van esélyük talpon maradni, akiknek a korábbi évekből tartaléka maradt a nehéz idők átvészelésére.
A baj a brüsszeli uniós politikusok dilettantizmusában keresendő, akik felelőtlenül ráeresztették az uniós normákhoz semmiben nem igazodó, olcsó és vámmentes ukrajnai mezőgazdasági termékeket az Európai Unió tagországainak piacára, hogy segítsék Ukrajnát. Olyan ez, mint amikor az úszni nem tudó ember a fuldoklót próbálja kimenteni a vízből, és mindketten odavesznek. Ma valami hasonló jelenségnek lehetünk tanúi, amikor a gazdasági mélyrepülésben levő Ukrajna magával ránthatja az uniós piacot is.
A kárrendezés nehéz és túl bonyolult, mert a kiváltó okot nem tudják, illetve nem akarják orvosolni. Az uniós piacra beáramló olcsó és gyenge minőségű ukrajnai termékek már olyan mérvű kárt okoztak a mezőgazdasági termelés legtöbb területén, amit egyre nagyobb támogatással sem lehetne orvosolni. De szó sincs egyre nagyobb támogatásról, hiszen sem az uniós, sem a nemzeti költségvetések nem teszik lehetővé, hogy az eddigi agrártámogatások nagyságrenddel nőjenek.
Amit a jelenleg rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségekkel nagyjából meg lehetne tenni, azt a bukaresti kormány meg is ígérte, de ez hosszabb távon nem oldja meg a romániai gazdatársadalom gondjait.
Hiába fogadkozik Bukarest, hogy az ukrán export zárt folyosón keresztül történik, mert a jelek szerint ezekből a termékekből bőven jut a romániai piacra is. Másrészt a nálunk előállított, és korábban jó áron exportált mezőgazdasági termékek kivitele egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, és ezzel a kör bezárul.
A gazdakövetelésekre a kormány találhat átmeneti megoldást, de a krízist kiváltó okok orvoslása nélkül mindez csak tüneti kezelés lesz. A kór újra és újra kiújul majd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balogh Levente
Ahogy eljött az ősz, két, Ukrajnát érintő fontos témában is új fejlemények történtek: ha döcögősen is, de úgy tűnik, elindult a kisebbségek jogainak helyreállítása, közben pedig újraindult az amerikai békeközvetítés Moszkva és Kijev között.
Páva Adorján
Mit láthat a szeptember 7-én a tizenkettedik osztályt megkezdő, azaz a felnőttkor, a romániai felnőtt társadalom kapujában álló fiatal, ha kicsit visszatekint országa élére?
Makkay József
Hazatér a diaszpórában élők egy része. Nem tömeges jelenségről van szó, de a fogadásukat segítő „kupaktanácsok” megalakulása jelzi, hogy az önkormányzatok és állami hivatalok már számolnak ezzel. Kérdés, hogy a hazatértek közül hányan maradnak itthon.
Balogh Levente
Ha másban nem is, egy dologban biztosan jól teljesítenek a romániai pártok: a politikai káosz és instabilitás fenntartásában verhetetlennek bizonyulnak.
Páva Adorján
Futballszurkolóként nem tartom ördögtől való pazarlásnak, ha önkormányzatok százezreket, akár milliókat költenek nagy múltú helyi focicsapatokra. Azonban ez így nem mehet tovább.
Balogh Levente
Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.
Rostás Szabolcs
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!