Kíváncsi vagyok, ma is tülkölés, óránkénti 15-20 kilométeres „haladás”, majd az emiatt kialakuló több kilométeres dugó teszi-e színesebbé a délelőtti órákat a romániai nagyvárosok körgyűrűin.
2016. szeptember 11., 19:162016. szeptember 11., 19:16
Hiszen a pénzügyminisztérium, engedve a hetek óta tiltakozó és fenyegetőző fuvarozók nyomásának, új szabályokkal rukkolt elő a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás terén, a sürgősségi kormányrendelet-tervezet pedig több ponton is megegyezik a közúti szállítók követeléseivel.
Idézzük fel röviden az elmúlt időszak történéseit. Egy év leforgása alatt két nagy romániai biztosító is csődbe ment, aminek egyik legfőbb oka az volt, hogy ügyfélcsalogatóként alacsonyan tartották a kötvényárakat. Népszerűek is voltak, csakhogy az ő ügyfeleik is okoztak balesetet, a kártérítésre kért összegek viszont már meghaladták a társaságok anyagi lehetőségeit. Csődjük kiválóan illusztrálja, hogy a piac meg tud tisztulni magától, kiveti magából a nem szabályosan játszókat.
A csőd viszont ráijesztett a még játékban lévőkre is, így azok is emeltek a biztosítási kötvényeik árán, akik már korábban is drágábban kínálták. Hogy mennyire volt ez jogos, nem tudjuk megítélni, mindössze annyit látunk, statisztikai adatokkal is alátámasztották, hogy az elmúlt évek során folyamatosan nőtt a kamionosok által okozott balesetek száma, és az ezek után a biztosítóktól követelt kártérítések összege is.
Így a leginkább a fuvarozókra sújtott le az áremelés, van, aki azt mondja, hogy 300-szor kell többet fizetnie, mint egy évvel korábban. Nem is hagyták szó nélkül, előbb csak szóban szólították fel a kormányt, hogy lépjen közbe, és vegye rá a biztosítókat a díjszabások csökkentésére, ám miután erre nem került sor, hétfőnként a forgalmat lassító és rendkívül hangos tiltakozó akciók révén próbáltak hatni a döntéshozókra.
Ahogy elnézzük, sikerrel jártak. Kérdés az, hogy megelégszenek-e a kormány ajánlatával.
Korrektnek tűnik, de igazából csak akkor derül ki, hogy mennyire az, amikor elkezdik gyakorlatba ültetni. A legfontosabb, hogy méltányos legyen: fizessen többet az, aki balesetet okoz, az évek óta szabályosan közlekedők pedig részesüljenek kedvezményben. A biztosítók pedig kérjék meg a szolgáltatás árát, hiszen akkor is mi járunk pórul, ha nem tudnak fizetni, s nem lesz, aki megjavítsa az autónkat. De túlzásba se essenek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!