2011. április 08., 11:562011. április 08., 11:56
Vagy legalább Aradon. Akkor ugyanis most nem lennék bihori. Merthogy egy hirdetésből kellett megtudnom, hogy én tulajdonképpen Bihor megyében élek. Amiben akkor, ha az említett hirdetés román nyelven íródott volna, még nem is találnék sok kivetnivalót. Csakhogy magyar nyelven íródott, állítólag Debrecenben. Hajdú-Bihar és Bihar megye ugyanis eurorégióként nyújtott be uniós pályázatot a térség idegenforgalmának népszerűsítésére, amit meg is nyert.
Az angol nyelvű szövegben, a Trianonban kettészakított Bihar vármegye boldogtalanabbik fele ugyancsak a hivatalosnak tekintett román változatban szerepel, ami szintén elviselhető. Csakhogy a hajdúsági illetékesek ez alapján a magyar reklámokban is Bihornak fordították. Így aztán most a magyarországi országos média – hetilapoktól a rádióig és televíziókig – lelkesen harsogja, hogy jöjjön Bihor megyébe. Arról nem is beszélve, hogy a projekt honlapján olvasható magyar szövegnek sok mindenhez köze lehet, de a helyes és szabatos magyar nyelv ebben a sok mindenben nem foglaltatik benne.
A projekt Bihar megyei illetékesei szerint valami olyasmi történt, hogy a hajdú-bihari projektkoordinátor kitalálta: milyen káros lenne már, ha Hajdú-Bihar és Bihar megyéről lenne szó, még megzavarná a Kárpát-medence történelmének és földrajzának ismerete terén kihívásokkal küszködő anyaországiakat. Ezért aztán legyen csak Bihor, elvégre az neki nem fáj, a mintegy 170 ezer bihari magyar meg le van ejtve. Úgyhogy most az a helyzet, hogy ahelyett, hogy örülnénk: fölkerültünk a térképre, azért kell boszszankodnunk, mert sikerült bennünket ismét kollektívan megalázni.
Ehhez pedig a magát érdekvédelminek nevező szövetség – amely a kezdeményezés itteni partnere – csak annyit tud a karját széttárva hozzáfűzni, hogy a tervet Debrecenből koordinálják, ők nem felelősek semmiért, és egyébként is, uniós projektről van szó. Pedig igazán furcsa, hogy most, amikor a hivatalos magyarországi szervek a könnyített honosításhoz kapcsolódóan már a személyi okmányokban is a települések magyar elnevezését használják elsőként, egy ilyen, félig-meddig privát projektben sikerült egy komplett megye magyarságát nevetségessé tenni. Arról nem is beszélve, hogy az EU-ban a magyar is hivatalos nyelv. Szóval nem ártana mégsem, ha az illetékesek rájönnének: Debrecenbe kéne menni, hogy kikényszerítsék a helyes névhasználatot. Ja, bocs, Debreţinbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!