Pontosan nem tudom, hogy a tisztességtelen versengés, illetve az „egyszerű” utánzás elkerülése végett két hasonló termék márkanevének hány betűben kell különböznie, és a logóknak legfeljebb milyen ábrákban szabad hasonlítaniuk, de sok ilyen irányú perről és húsbavágó büntetésekről hallottam.
2014. június 22., 19:582014. június 22., 19:58
Különösen a kilencvenes évek elején gyorstalpalással összedobott vállalkozások irányítói gondolták úgy, hogy eladhatóbbak lesznek a termékeik, ha az elnevezés egy régről ismert áru nevével téveszthető össze.
Már letisztulni látszik a piac, épp az említett csípős büntetések miatt, a politikában viszont mintha most kezdődne csak igazán a betűzavarok fénykora. Alapjában véve nincs miért csodálkoznunk, hisz egy pártnak tulajdonképpen ideológiák mentén illene szerveződnie, eszmei irányultságból pedig nincs olyan sok.
Sőt. A baj nem is ott van, ahol például a konzervativizmus jól meghatározott értékrendet jelent, nem pedig a nyári-őszi zöldség- és gyümölcstartósítási akciókhoz hasonló, ide-oda csapódással és többrendbeli névváltoztatással elért önkonzerválást. De azon sincs miért értetlenkedni, hogy a szigorúan tekintélyelvű és a társadalmi ranglétrán lépcsőfokonként araszolgató ortodox vallású államokban nemhogy a lényegét, de még az elnevezését sem fogják fel a katolikus fogantatású kereszténydemokráciának.
A kétszázhuszonöt éve a párizsi Konventben gyakran élet-halál harcot jelentő jobb- és baloldal emlegetése is fölöslegessé vált olyan tájakon, ahol az éjszakai hánykolódás mián az egyik oldalon elalvás reggelre a másikon való ébredést eredményezi, ami önmagában nem is olyan nagy baj, ha reggel nem szajkózzák az addigi „meggyőződésüket” homlokegyenest más előjellel.
A váratlan pártszövetségek, egyesülések és szétválások viszont az egyszerű emberben elég nagy betűzavart okoznak. És még csak pityókosnak sem kell lenni, mint Caragiale híres polgárának, aki erre-arra kóvályog, és folyton azt kérdezi, ő kire és miért szavazzon?! Nem, manapság kérdezni sem érdemes, hogy a felcserélt sorrendű három betű, vagy a kettő plusz egy kicserélt logó mást jelent-e, mint előző nap, mert a bikkfanyelven elhadovált válasz úgysem fog semmit megvilágosítani.
Hisz alapjában véve nincs is mit: ők úgyis tudják, hogy kizárólag a hatalom megkaparintását akarják, a szavazóknak meg nem érteniük kell, hanem pecsételni. Ilyen egyszerű ez a betűzavar!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!