Fellélegezhetünk egy kicsit: nem a mi ügyeink-bajaink fogják betölteni a hazai többségi médiumokat, mert sokkal fontosabb, bendőbe vágó hírek adódtak.
2013. május 06., 04:472013. május 06., 04:47
Ezúttal is Brüsszel kevert be a többségi öntudatnak: egyetlen huszárvágásszerű döntéssel mindörökre be akarják tiltani a címernél-himnusznál is stabilabb nemzeti jelképet, a mititejt. Akiknek sikerült aránylag hamar magukhoz térniük a bendőbe kólintó hírtől, azonnal meg is kezdték annak boncolását, magyarázását, illetve lehetséges kijátszási módozatait.
Számomra az egészben az a legfurcsább, hogy az EU élelmiszer-egészségügyi korifeusai nem a különböző eredetű, korú és tisztaságú húsoknak nem ritkán egyéb állati termékekkel történő összedarálását vagy ennek a kütyüléknek a gyanús illatát elnyomni hivatott fokhagymaadalék túladagolását kifogásolják, hanem azt, hogy a masszának – az ősi hagyományok értelmében! – tartalmaznia kell szódabikarbónát. Ez aztán az övön aluli, illetve épp az övvonalnál, gyomorszájon csapó érvelés!
Mi baj van a szódabikával – ahogy a gyakori gyomorégéseit ezzel a szagtalan fehér porral kezelgető Karinthy Frigyes becézte kedvenc gyógyírját?! Ha többet löttyintenek bele, az sem lesz halálos, inkább csak nevetséges: emlékszem, kínunkban milyen jót nevettünk az átkosban, amikor hosszas sorállás után sikerült némi mititejpasztát vennünk, amiből aztán – a rengeteg szódabika miatt – sütés közben habkönnyű, a pitypanghoz hasonló labdacsok lettek. De hát erről a mi – akkori – nyomorunkból Brüsszel mit sem tudott (vagy legalábbis úgy tett, mintha nem tudna), a mostani pedig, az, hogy a jámbor hazai népség egyetlen igazi kikapcsolódási-szórakozási-szocializálódási örömének a forrása a friss tavaszi levegőnek a sütőrácson sercegő mititej illatával és az elengedhetetlenül velejáró nyekergő városi folklór bömböltetésével történő szennyezése. És Brüsszel merészel minderre fittyet hányni!
A már említett gyorsan reagáló, filozófiai magasságokba csapó elemzők felvetették, hogy mi volna, ha kivonnák a szódabikát, és maradnának csak a kis kolbászkák? Az ellenérv, hogy mi lesz, ha valaki(k) minden drákói szigor dacára mégis becsempészi(k) a fehér port a masszába?! Előfordulhat, hogy büntetésből az engedetleneket eltiltják mindenféle és -fajta húsnak a fogyasztásától?! És csak a jóknak engedélyezik – hivatalos böjtidőkben – a mititejevést kizárólag szódabika nélkül!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!