Tulajdonképpen már nehéz kitalálni, mi is tartja egyben még a bukaresti kormánykoalíciót.
2014. február 13., 21:372014. február 13., 21:37
A hatalomvágy és az állami pénzforrásokhoz való hozzáférés ugyanis jelen állás szerint már nemigen tűnik elegendőnek ahhoz, hogy a Szociálliberális Unió (USL) két fő pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elviselje egymás társaságát. A szociáldemokraták olyan lépéseket tettek az elmúlt időszakban, amelyekből úgy tűnik, nagyon készülnek arra, hogy a liberálisok nélkül kormányozzanak tovább.
A PNL-t kihagyva az USL két kisebbik tagpártjával létrehozták a Szociáldemokrata Uniót (USD), ami még úgy sem tűnik olyan lépésnek, amely alkalmas lenne az örök barátság bebetonozására a PNL-lel, hogy a liberálisok már korábban közölték: az európai parlamenti választáson önállóan kívánnak indulni. Ez ugyanis azt jelzi, hogy a PSD minden olyan politikai erőt „birtokon belül” akar tudni, amely segítheti abban, hogy a folyton akadékoskodó liberálisok nélkül is kormányozni tudjon.
A liberálisok eközben azon igyekeznek, hogy megerősítsék befolyásukat a kormányban, amelyben eddig nyomasztó fölényben volt a PSD. Nem csupán azért, mert a liberális vezetésű gazdasági és pénzügyi tárcák mellé olyan PSD-s irányítású tárca nélküli minisztereket rendeltek, akik elhappolták a fontosabb hatásköröket, vagy mert ellentételezés nélkül lemondtak az igazságügyi tárcáról, hanem azért is, mert az Antonescu által lemondásra kényszerített liberális belügyi tárcavezető és a pénzügyminiszter is inkább Pontát követte, mint saját pártfőnökét.
Antonescu most pártja egyik legelismertebb politikusát, Klaus Johannist jelölte a belügyi tárca élére, emellett azonban miniszterelnök-helyettesi tisztséget is kér számára. Victor Ponta miniszterelnöknek viszont esze ágában sincs a PNL befolyását erősíteni, ezért inkább a törpepártnak számító konzervatívoknak is kormányfő-helyettesi tisztséget adna, csak hogy ne nőjön a liberálisok súlya.
Mindezek alapján egyértelműnek tűnik, hogy a PSD inkább a PNL ellen játszik, mint vele egy csapatban. Ennyire az elmúlt két év során sohasem volt még kétséges, hogy egyben marad-e 2016-ig az USL, mint most.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!