Fordulóponthoz érkezett a román döntéshozók viszonya a magyar önrendelkezési törekvésekhez: a hatalom immár kész tízezreket megmozgató rendezvényeknek is keresztbe tenni.
2014. február 18., 21:322014. február 18., 21:32
A formai hibák vadászatához, gáncsoskodásokhoz, vegzálásokhoz, szándékosan hergelő, alaptalan vádaskodásokhoz már hozzászoktunk, de ezek eddig csak a mindenkori szervezőknek okoztak kisebb-nagyobb fejfájást: a tömegeket felvonultató megemlékezéseinket mindig megtarthattuk az elmúlt bő húsz évben, legyen szó március 15-éről, október 6-áról, magyar napokról vagy a tavalyi marosvásárhelyi székely szabadság napjáról, illetve a háromszéki székelyek nagy meneteléséről.
Idén azonban Dorin Florea vásárhelyi polgármester – meggondolatlanul vagy alaposan kitervelve, ki tudja – bevállalta, amit eddig más máshol még nem: betiltotta a március 10-ei, a várakozások szerint százezer embert utcára csalogató menetelést a Postarét és a Főtér között.
A hétfőn közölt, immár a városvezető által megerősített döntés szerint a tömeg összegyűlhet a székely vértanúk emlékművénél, ám nem vonulhat a központba – legtöbb tíz személy mehet el a prefektúrára, hogy benyújtsák azt a petíciót, amelyet a székely szabadság napján fogalmaznak meg. A légből kapott indoklásban Floreáék „a tavalyi rendezvényen tapasztalt alkotmányellenes indíttatású megnyilvánulásokra, feszültségkeltésre” hivatkoznak, no meg arra, hogy az önrendelkezést szorgalmazó felvonulás szerintük beárnyékolja a megemlékezést.
A Székely Nemzeti Tanács tagjai most annak tudatában folytatják a szervezkedést, hogy a hatóságok bármivel – pénzbírsággal járó kihágástól egészen bűncselekmény elkövetéséig – megvádolhatják őket, ha az eredeti, tavaly amúgy gond nélkül, békésen megvalósított forgatókönyv szerint zajlanak majd az események március 10-én.
Persze alapjában véve minden attól függ majd, hogy mibe lehet belekötni, hogy a tömeg melyik arcát mutatja az egyre ellenségesebb körülmények között. Az viszont már most nyilvánvaló, hogy az első számú provokátor Marosvásárhely polgármestere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!