Amilyen váratlanul kezdődött, olyan kurtán-furcsán ért véget az a bukaresti válsághelyzet, ami azért robbant ki, mert Traian Băsescu államfő borsot akart törni Victor Ponta kormányfő, illetve a vele frissen koalícióra lépett RMDSZ orra alá.
2014. március 06., 21:032014. március 06., 21:03
Az elnök feltételül szabta a kormánytagok kinevezéséhez, hogy a kabinet ne az USL 2012-es kormányprogramját vigye tovább, hanem fogadjon el újat, amelybe az RMDSZ-szel megkötött paktumban foglalt kisebbségjogi követeléseket is belefoglalják, majd vállaljon érte felelősséget a parlamentben.
Amikor már úgy tűnt, hogy a végső szót az alkotmánybíróság mondja ki, az elnök váratlanul engedett, és miután Ponta szavát adta, hogy utólag új kormányprogramot fogadnak el, a kormány letehette az esküt. A lépés mögött vélhetően Băsescu rövid és középtávú kül- és belpolitikai céljai keresendők.
Csütörtökön kiderült, hogy a Bukarestben is folyton a figyelem középpontjába vágyó elnök a külpolitikában még az eddigieknél is aktívabb kíván lenni, és – az Ukrajnában élő közel 400 ezer románra és a transznisztriai helyzetre hivatkozva – helyet kért Romániának az ukrán–orosz konfliktusban közvetíteni hivatott nemzetközi tárgyalócsoportban.
A kérés teljesülésének esélyeit azonban rontaná, ha a nyugati partnerek azzal szembesülnének, hogy Bukarestben is politikai instabilitás uralkodik, amelynek most ismét épp Băsescu a legfőbb oka. Ezért inkább gyorsan fegyverszünetet kötött Pontával. Băsescu amúgy minden bizonnyal azért ragaszkodott ahhoz, hogy a magyar követelések – konkrétan a MOGYE magyar karainak ügye – bekerüljenek a kormány programjába, mert Pontáék két éve épp a magyar karok létrehozását célzó intézkedések miatt döntötték meg az Ungureanu-kormányt, és az újabb bizalmi szavazás kikényszerítésével akarta szorult helyzetbe hozni az új kabinetet.
Az államfő mostani megnyilvánulásai alapján úgy tűnik: miközben az ukrajnai román kisebbség jogaiért aggódik, a romániai kampány során ő lesz az, aki a magyar nyelvi és jelképhasználati jogok bővítését elfogadhatatlannak nevezve, magyarellenes hangulatkeltéshez folyamodva küzd majd a magyarokkal szövetkezni kényszerült kormányoldal ellen.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!