Traian Băsescu államfő ismét totális háborúra készül. Ez szűrhető le azon kijelentéséből, miszerint felmondaná a Victor Ponta miniszterelnökkel megkötött meg nem támadási szerződést.
2013. október 03., 15:202013. október 03., 15:20
2013. október 03., 18:422013. október 03., 18:42
Az indok is azt mutatja, hogy az elnök csupán ürügyet keresett arra, hogy össztüzet zúdíthasson politikai ellenlábasaira. A korrupcióellenes ügyészség egyik vezető ügyészének leváltása kapcsán azzal vádolta meg a miniszterelnököt, illetve a kormányt, hogy politikai alapon beavatkozik az igazságszolgáltatás munkájába – ami akár igaz is lehet, hiszen arról a közvádlóról van szó, aki a tavalyi népszavazási csalások miatt Liviu Dragnea kormányfőhelyettes ellen vizsgálódott. Viszont az is igaz, hogy Lucian Papici mandátuma lejárt, és éppen múlt héten hosszabbították meg ideiglenesen.
Băsescu viszont azonnal lecsapott a témára, és – hogy őt idézzük – bakanccsal „szállt bele” Victor Pontába. Az ok egyszerű: jövőre európai parlamenti és államfőválasztást tartanak, neki pedig az az érdeke, hogy minél többet szerepeljen, minél többet szapulhassa a kormányt. A korábbi, Magyarország megrendszabályozásával kapcsolatos kijelentései is kampányérdekeket szolgáltak, mint ahogy az is, hogy egy lépésnyit visszavonult a verespataki ciános bányaberuházás ügyében, és immár semleges szerepben tetszeleg a projekt támogatása helyett.
A felmérések szerint eddig bejöttek a húzásai, hiszen új pártja, a PDL-vel való szakítás után létrehozott Népi Mozgalom Párt (PMP) bejutna a parlamentbe. Öt százalék azonban nem elég: Băsescu mindent megtesz azért, hogy benne legyen a hírekben, és ehhez a legjobb eszköz, ha folyamatosan tűz alatt tartja a kormányt.
Teheti, hiszen a tavalyi kudarc után nem biztos, hogy a kormányoldal ismét megkísérelné leváltani, de ha mégis megtenné, és ezúttal a népszavazás is sikeres lenne, akkor sincs minden veszve, sőt. A PMP élére állhatna, hiszen nála karizmatikusabb vezére amúgy sem lenne az ellenzéknek. Ez államfői mandátumának jövő decemberi lejárta után vélhetően úgyis mindenképpen megtörténne.
Most nagyon úgy néz ki, hogy a romániai jobboldal vezére és a baloldal legfőbb ellenfele még jó ideig Traian Băsescu lesz. Ő legalábbis mindent megtesz azért, hogy így legyen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!