VEZÉRCIKK – Alaposan magára haragította a hazai bankvilágot a parlament a jelzáloghiteleseket segítő törvény megalkotásával.
2015. december 09., 19:392015. december 09., 19:39
A fizetés helyetti teljesítésről szóló, november végén elfogadott jogszabály lényege: a jelzáloghitelesek adósságuk visszafizetése helyett átadhatják a hitelbiztosítékban feltüntetett ingatlant a banknak, amely köteles eltörölni a tartozást, és további követeléssel már nem állhat elő.
A jelenlegi gyakorlat szerint nagyobb összegű bankkölcsön igénylése esetén a felvett hitel 130 százalékát kell garantálnia az ügyfélnek, akinek eladósodása esetén a pénzintézet lefoglalja a jelzálogként megjelölt ingatlant, sőt más javait is elárverezi. Vagyis a kockázat kizárólag a hitelesé, a profit pedig a banké.
Holott a tíz évvel ezelőtti ingatlanbumm részben amiatt történt, hogy a pénzintézetek által könnyedén – az akkori szlogen szerint személyi igazolvány alapján – nyújtott hitelek irreálisan felverték az árakat. Viszont a gazdasági válság, a lej árfolyamának az euróhoz, de főleg a svájci frankhoz képest elszenvedett gyengülése miatt sokan nem tudják törleszteni kölcsönüket.
A pénzintézetek – a román jegybankkal az élen – teljes pályás letámadást intéztek a Spanyolországban már gyakorlatba ültetett rendelkezés ellen, és a devizahitelesek megsegítését célzó korábbi, hónapok óta halogatott tervezetekhez hasonlóan újfent apokaliptikus állapotokat vizionáltak, ha az államfő kihirdeti. Bankcsődökkel, de legalábbis több száz millió eurós veszteséggel riogatnak, azzal fenyegetőzve, hogy a jelenlegi 15-ről akár 50 százalékra növelhetik az ingatlanhitelekhez megkövetelt minimális önrészt.
Ami nem több olcsó zsarolásnál, hiszen a profitorientált bankoknak nem állhat érdekükben a hitelezés ellehetetlenítése. A hitelszerződésekbe tisztességtelen feltételek és törvénytelen kamatok, illetékek tucatját beiktató, emiatt ügyfelek ezrei által perelt pénzintézetek attól félnek, hogy a lakáskulcs viszszaadásának meglebegtetésével nő az adósok alkupozíciója, ezáltal kedvezőbb feltételeket csikarhatnak ki a hitelintézetektől.
Az adósságspirálba került családok egyetlen reménye, hogy az államfő döntését nem fogja befolyásolni, hogy egyik nagyszebeni ingatlana bérbeadásából több százezer eurós haszna származik egy banktól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!