Intenzív imázsjavító és pozíciószerző hadjáratba kezdett a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szociáldemokrata koalíciós partnere rovására – így összegezhető az a döntés, hogy a liberálisok egyik legnépszerűbb és leghitelesebbnek tartott politikusukat, Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert jelölték a belügyi tárca élére, sőt miniszterelnök-helyettesi tisztséget követelnek számára.
2014. február 10., 19:532014. február 10., 19:53
A PNL már a balliberális kormány megalakulása óta amolyan másodhegedűsi szerepre volt kárhoztatva a PSD-vel szemben, hiszen a liberális vezetésű gazdasági, illetve pénzügyi tárcák mellett olyan szociáldemokrata vezetésű „árnyékminisztériumokat\" hoztak létre, amelyek számos hatáskört kivettek a liberális tárcavezetők kezéből.
Aztán a PNL a korrupcióellenes ügyészség vezetője miatti vita nyomán lemondott az igazságügyi tárcáról, tovább veszítve ezzel a kormányon belüli súlyából. A közelgő európai és államfőválasztások előtt így olyan intézkedésekre volt szükség, amelyek lendíthetnek a párt és az államfői tisztségre pályázó liberális pártelnök, Crin Antonescu népszerűségén, egyúttal növelheti súlyát a kormányon belül.
A jelek szerint Antonescu úgy gondolja: néhány liberális miniszter lecserélése és a román közvélemény által az ország egyik leghitelesebb politikusának tartott Klaus Johannis belügyminiszteri kinevezése lehet a fölemelkedést elhozó lépés. Főleg úgy, hogy a PNL kikövetel Johannis számára egy miniszterelnök-helyettesi pozíciót is. Az egyébként, hogy Johannis személyében egy kisebbségi politikus kerülhet egy olyan fontos tárca élére, mint a belügyminisztérium, csupán kis mértékben tekinthető a kisebbségek felé irányuló nyitásnak.
A szász elöljáró a román politikumba teljes mértékben betagozódott politikus, aki nem kisebbségiként, hanem a román politikai elit tagjaként, a román pártok közötti csatározások szereplőjeként építi karrierjét. Előmenetele érdekében kisebbségi szolidaritásra nem hajlandó, a magyar önrendelkezési törekvéseket elutasította. Ezért román szempontból ő az „ideális\" kisebbségi: „kényelmetlen\" jogköveteléseket nem fogalmaz meg, így a kirakatba, a kormány legitimálására, Bukarest nemzetiségi politikájának kozmetikázására kiválóan alkalmas.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!