Az európai migrációs válság „szárnyas kapuja”

2024. szeptember 12., 17:522024. szeptember 12., 17:52

Európa forrong a migránsáradat miatt. Nem csak az éppen lecsengett nagy-britanniai tömegtüntetések jelzik, hogy a hatóságoknak sürgősen lépniük kell, hanem az Európai Unió területén egyre sűrűbben bevezetett határellenőrzés is ezt mutatja.

Emlékszünk még a röhögés tárgyává vált Werner Faymann egykori osztrák kancellár 2015. októberi kijelentésére, amelyben a magyar kormány határkerítés-építési akcióját keményen kritizáló bécsi kormány mellett kiállva kénytelen volt bevallani, hogy ők is készülnek valamiféle határellenőrzésre? Újságírói kérdésre válaszolva azonban határozottan cáfolta, hogy kerítésről lenne szó, megfogalmazása szerint csak ,,kaput építenek oldalsó szárnyakkal”.

A helyzet abszurditását mutatja, hogy miközben az osztrák közvéleménynek egyre inkább elege lett az Európát tömegesen ellepő migránsáradattól, az osztrák kormánypolitikusok pótmegoldásokon gondolkozva kerülgették a problémát, mint macska a forró kását. A magyarhoz hasonló határkerítés végül nem épült meg, de hosszas habozás után az osztrák kormány úgy döntött, hogy a határállomásoknál újra bevezeti a szúrópróbaszerű ellenőrzést. Ezt jómagam is megtapasztaltam, amikor pár hónapja Nyugat-Magyarországról egy kisebb határátkelőnél beléptünk osztrák földre, ahol a határ túloldalán alapos ellenőrzés fogadott nem csak bennünket, utasokat, hanem a személygépkocsit is.

A tömegesen érkező afrikai és ázsiai migránsok hatására a magyar, majd az osztrák kormány példája most kezd ragadóssá válni.

A napokban a német kormánynak a határellenőrzés újbóli bevezetéséről szóló döntése keltett nagy feltűnést. Olaf Scholz kormánya valószínűleg nem azért vállalta fel a baloldali politizálás világában szokatlan lépést, mert aggódik a Németországot egyre nagyobb számban célországnak tekintő migránsoktól, hanem a szövetségi választásokra készül.

A Németország Szocialista Pártja (SPD), a Szövetség '90/Zöldek, és a liberális Szabad-demokrata Párt (FDP) piros, sárga, zöld színekkel jelzett „közlekedési lámpa-koalíciója” jó ideje katasztrofálisan rosszul áll a közvélemény-kutatásokban. A migrációs hátterű bűnözés és az ország gazdasági gondjainak a felerősödésével soha nem látott mélypontra kerültek, ahonnan csak úgy lehetne pár százalékot erősödni, ha az emberek elvárásai szerint próbálnak politizálni. Egy olyan országban, ahol az ellenőrizetlen migráció negatív következményeit a berlini parlament mikrofonjától kürtölik világgá a szélsőjobboldalinak tartott Alternatíva Németországnak (AfD) politikusai, nehéz olyan kormánypolitikát folytatni, amely nem vesz tudomást az ország nehéz helyzetéről.

Az AfD idei kiemelkedő választási sikerei feladták a leckét nem csak a CDU/CSU (a Kereszténydemokrata Unió és a Bajor Keresztényszociális Unió) jobboldali pártkoalíciónak, hanem a német baloldalnak is.

Az Orbán Viktor kormánya által 2015 óta folyamatosan tematizált migrációs válság közel tíz éves késéssel jutott el a nyugat-európai fülekbe. A gyújtogatássá, tömeges randalírozássá vált angliai migránsellenes tüntetéssorozat elcsitult ugyan – több száz tüntető letartóztatásával és bíróság elé állításával próbálnak a hatóságok példát statuálni –, a szellemet azonban már nem lehet visszazárni a palackba. Mivel az új brit kormány is csak kijelentések szintjén próbálja megakadályozni a szigetországba vízi úton érkező illegális tömegeket, a lakosságnak fogytán a türelme.

De hasonló a helyzet Franciaországban, Olaszországban és Belgiumban, sőt Brüsszelben is, ahol éppen a polgármester rémüldözik a budapesti ajánlaton, miszerint ha megtiltják a magyar határőrizetet, akkor a magyar kormány az Európai Unió fővárosába szállítja a migránsokat.

Nehéz tehát eligazodni a nyugat-európai politikusok gondolkodásán.

A fősodornak megfelelni akaró kormánypártok még nem éreztek ekkora nyomást a lakosság részéről, így tessék-lássék ugyan, de lépni kényszerülnek. Ha nem teszik meg ők, akkor feltartóztathatatlanul jönnek a népharag nyomán helyükbe lépő pártok.

vezércikk