2011. augusztus 26., 06:502011. augusztus 26., 06:50
A kisebbik kormánypárt, az RMDSZ pedig a jelek szerint nemigen akar keresztbe feküdni a projekt előtt. Pedig mindkét tárca, amely a beruházás beindításához kulcsfontosságú engedélyek kiállítására hivatott, RMDSZ-es irányítás alatt áll, de sem a környezetvédelmi, sem a művelődési minisztérium vezetője nem utasította el elvi alapon a beruházást. Hogy ez a koalíciós partner zsarolásának tudható be, vagy annak, hogy az RMGC-vel megkötött szerződés újratárgyalása nyomán többletforrásokra számítanak a pártkassza számára, szinte mindegy.
Ezek után nem lesz csoda, ha az RMDSZ-szel szemben álló vagy a szövetségen belüli különutas romániai magyar politikai erők – amellett, hogy egy részük elvi alapon is elutasítja a bányaterveket – az RMDSZ-es elutasítás elmaradásában is támadási felületet látnak. Ne felejtsük el, hogy a magyarok számára érzelmi alapú is a projekt elutasítása – a 2000-es tiszai ciánszennyezés elsősorban Magyarországon okozott károkat, ezért ellenzi a budapesti kormány is – , ezért jelenthet mozgósító erőt az a vád az RMDSZ-szel szemben, hogy a bukaresti politikai érdekek és a nagytőke szolgálatába állva a veszélyes erdélyi beruházás támogatójává vált.
Ezen képet erősíti az is, hogy az RMDSZ pártsajtójában az utóbbi időben elkezdődött a szerecsen fehérre sikálására, a bányaprojekt veszélyeinek eljelentéktelenítésére tett kísérlet is, amely amolyan okvetetlenkedő bajkeverőként próbálja lefesteni a magyar kormányt és itteni szövetségeseit, illetve a Kelemen Hunor lemondását követelő civil szervezeteket.
A verespataki aranykitermelés mindemellett nagy valószínűséggel beindul, mert a jelenlegi kormánypártokban megvan hozzá a politikai akarat. Ám épp ezért nem szabad majd meglepődniük, ha a projektért a továbbiakban a politikai felelősséget is rajtuk kérik majd számon – legközelebb akár már a jövő évi választásokon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok