JEGYZET – Ahogy a céhek idejében és később is, a kézműipar, a mesterség apáról fiúra szállt, mondhatni kötelező módon, úgy száll manapság nálunk felé apáról fiúra a megvesztegethetőség, az elintézési ügyeskedés, a kisebb-nagyobb figyelmességek elhelyezésének tehetsége, gyűjtőszóval a korrupció. Mondhatni elkerülhetetlenül.
2015. november 17., 19:412015. november 17., 19:41
Talán a legszembeötlőbb különbség, hogy a családi mesterséget általában a legnagyobb fiú örökölte, a többi szabadon választhatott szakmát, ha akart, a korrupció viszont sokkal kevésbé diszkriminatív: ahogy a jó szülők sem tesznek különbséget a gyerekeik között, úgy e téren sem számít, hogy valaki hányadik szülöttje a családnak. Különösen, ha nemcsak az apa, de már a nagyapa vagy dédapa is benne volt az országos húsosfazekat körbeülő és abból bőven meregető társaságban.
Biztos sokan ismerik a viccesnek szánt, de ha belegondolunk, nagyon szomorú mondást, hogy „ne mondj rosszat a főnököd fiáról, mert ő lesz a te fiad főnöke”. Nem volt ez a jelenség igazán titok eddig sem, de az utóbbi időben, amikor sorra megbogarászták azoknak a nagyágyúknak az ügyeit, akik eddig teljes biztonságban lévőknek látszottak, kiderült, hogy ők tudták a legjobban: egyszer véget érhet minden. Ha nem is mindegyik, de épp a legismertebbek fiastól vonultak az őket faggatók színe elé.
A fiúk alig lépték át a serdülőkor küszöbét, de végső soron nem az ő hibájuk, hogy üzleti ügyességet örököltek. Az igazi kis zseniket, akik három-négyéves korukra már sikeresen összetarháltak egy-egy kacsalábon forgó házat, a kiskorúvédelem értelmében, nem citálták be. Citálták viszont a céheknél elképzelhetetlen, ám a korrupcióval nagyon is kompatibilis fordított irányú működés szenvedő alanyait, az idős szülőket. Láttunk már olyan nyolcadik évtizedét taposó nénikét, akiről senki nem hitte volna el: olyan útépítő géniusz, aki százas nagyságrendű életerős férficsapatokat irányít, esetleg egyetlen füttyszóval, mivel a tetemes bankbetétek manipulálása – hála a modern technikának – akár otthonról is végezhető.
Az ilyen fordított visszaörökítésnek talán az volt a leggroteszkebb példája, amikor egy idős házaspár a kamerák kereszttüzében tudta meg, hogy multimilliomos: egymás szavába vágva próbálták valahogy tisztára mosni csemetéjüket. És a nézők közt talán akadt, aki elhitte nekik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!