Sokan és sokat elemezgették már, meddig fogják kihúzni egymás mellett a közel két éve közösen kormányzó román szociáldemokraták és liberálisok, megpróbálva kitalálni, mi lesz majd a borítékolható szakítás oka.
2014. február 17., 20:212014. február 17., 20:21
Egyesek a szocdemek kiszorító erőpolitizálására, mások a közelgő európai parlamenti választásokra tippelnek, megint mások az államfőválasztásban vélik felfedezni a koalíció felbomlását eredményező politikai erőpróbát. Jelen állás szerint még bármelyik forgatókönyv érvényesülhet, a bukaresti taláros testület hétvégi döntései nyomán azonban az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy alkotmánymódosítási kísérletének teljes kudarca okozza az USL vesztét.
Az alkotmánybíróság gyakorlatilag a kormánypártok leglényegesebb indítványait nyilvánította az alaptörvénnyel ellentétesnek, közöttük azokat, amelyek az államfő jogköreit nyirbálták volna meg. Ha történetesen az elképzelés bejön, és az államelnökre mindössze jelképes szerep hárul például a miniszterelnök-jelölés terén, az USL akár a következő parlamenti választásokig is kihúzná.
Ez esetben Victor Pontáék zokszó nélkül hozzásegítenék Crin Antonescut ahhoz, hogy beköltözzön a Cotroceni-palotába, erős jogosítványok nélkül úgyse zavarna sok vizet. De mivel minden – értsd: a jelenlegi félelnöki rendszer – marad a régiben, a koalíció társelnökei pedig többször egymás értésére adták, hogy fikarcnyit sem bíznak egymásban, a PSD számára politikai öngyilkossággal érne fel a Băsescuéval azonos hatalommal felruházni a liberális pártelnököt.
Minden érv amellett szól, hogy a szociáldemokraták önálló jelölttel vágjanak neki az év végi megmérettetésnek, de közülük is a legfontosabb, hogy a baloldal számára immár tíz éve bevehetetlen várnak számít az államelnöki hivatal, és meglehet, az ideihez hasonló kedvező politikai csillagállásra újabb évtizedet kell várni. Várhatóan emiatt nem fogják Antonescunak hívni a következő elnököt.
Amúgy az alkotmánymódosítás fejleményei, a magyarságot érintő javaslatok lesöprése arra enged még következtetni, hogy az erdélyi magyarságra egyetlen feladat hárul a május végi referendumon: a távolmaradás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!