"Mi, a magyar nyelvközösség tagjai, akik Romániában élünk, vajon hogyan rangsoroljuk, hová helyezzük saját nyelvünket? A román hatalmi fölénnyel a politikának kell foglalkoznia, nyelvi hűségünkkel saját magunknak" – Péntek János nyelvészprofesszor gondolatai a magyar nyelv napján.
2018. november 13., 17:162018. november 13., 17:16
2018. november 13., 17:182018. november 13., 17:18
A Krónika múlt csütörtöki számában olvashattunk arról, hogy a kovásznai polgármester megnyerte azt a pert, amelynek az volt a tárgya, maradhat-e felül a magyar nyelvű szöveg egy Széchenyi dombormű kétnyelvű feliratán, amely egy idézetet is tartalmaz Széchenyitől. Felül vagy alul? Mert a hatalmi fölénynek ebben is nyilvánvalónak, láthatónak kell lennie.
A magyar nyelv napján az jutott erről eszembe, hogy mi, a magyar nyelvközösség tagjai, akik Romániában élünk, vajon hogyan rangsoroljuk, hová helyezzük saját nyelvünket? Alul vagy felül? Melyiket választjuk, amikor választási lehetőségünk van? Melyiket választjuk gyermekeinknek, amikor választanunk kell? Melyiket tudjuk jobban saját kétnyelvűségünkben? Melyiket beszéljük szívesebben és gyakrabban? Melyik az első és melyik a második, és hogyan következnek utánuk a többiek?
A román hatalmi fölénnyel a politikának kell foglalkoznia, nyelvi hűségünkkel saját magunknak. Tudom, igazságtalan mindezt számon kérni a szórványban élőktől, azoktól, akik kényszerhelyzetben vannak, és nekik fáj legjobban, hogy nem beszélnek úgy magyarul, ahogy szeretnének. Ezért gondolom azt:
Ne a nyelvi romlás foglalkoztasson bennünket. Minduntalan erről kérdeznek, pedig, ha akárhány magyarul beszélő emberre én visszakérdeznék: romlik-e az ő saját beszéde, nyelvhasználata, már a kérdés miatt is megsértődne. Senki nem érzi úgy, hogy saját beszéde romlik, nem is érezheti, mégis általános a feltételezés, hogy rohamosan romlik a magyar nyelv. Változni változik, de nem romlik, nem is romolhat. Megvan az országnyelv hatalmi fölénye, sokszor a magyar nyelv használatának korlátozása, az ebből adódó hátrányos helyzet: de jóval szabadabbak vagyunk, mint voltunk 1990 előtt, a magyar nyelvközösség egységét is jobban érezhetjük, a magyar köznyelv is egyre inkább közössé, számunkra is elérhetővé válik. És még élvezhetjük saját magyar nyelvjárásaink színeit, értékeit. A szabadságban és a határtalanságban sokat segít bennünket a nyelv új dimenziója: az elektronikus, a digitális. Az anyanyelvű önművelésben és a használat gyakorlásában kell kihasználnunk lehetőségeinket.
Péntek János
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!