"Mi, a magyar nyelvközösség tagjai, akik Romániában élünk, vajon hogyan rangsoroljuk, hová helyezzük saját nyelvünket? A román hatalmi fölénnyel a politikának kell foglalkoznia, nyelvi hűségünkkel saját magunknak" – Péntek János nyelvészprofesszor gondolatai a magyar nyelv napján.
2018. november 13., 17:162018. november 13., 17:16
2018. november 13., 17:182018. november 13., 17:18
A Krónika múlt csütörtöki számában olvashattunk arról, hogy a kovásznai polgármester megnyerte azt a pert, amelynek az volt a tárgya, maradhat-e felül a magyar nyelvű szöveg egy Széchenyi dombormű kétnyelvű feliratán, amely egy idézetet is tartalmaz Széchenyitől. Felül vagy alul? Mert a hatalmi fölénynek ebben is nyilvánvalónak, láthatónak kell lennie.
A magyar nyelv napján az jutott erről eszembe, hogy mi, a magyar nyelvközösség tagjai, akik Romániában élünk, vajon hogyan rangsoroljuk, hová helyezzük saját nyelvünket? Alul vagy felül? Melyiket választjuk, amikor választási lehetőségünk van? Melyiket választjuk gyermekeinknek, amikor választanunk kell? Melyiket tudjuk jobban saját kétnyelvűségünkben? Melyiket beszéljük szívesebben és gyakrabban? Melyik az első és melyik a második, és hogyan következnek utánuk a többiek?
A román hatalmi fölénnyel a politikának kell foglalkoznia, nyelvi hűségünkkel saját magunknak. Tudom, igazságtalan mindezt számon kérni a szórványban élőktől, azoktól, akik kényszerhelyzetben vannak, és nekik fáj legjobban, hogy nem beszélnek úgy magyarul, ahogy szeretnének. Ezért gondolom azt:
Ne a nyelvi romlás foglalkoztasson bennünket. Minduntalan erről kérdeznek, pedig, ha akárhány magyarul beszélő emberre én visszakérdeznék: romlik-e az ő saját beszéde, nyelvhasználata, már a kérdés miatt is megsértődne. Senki nem érzi úgy, hogy saját beszéde romlik, nem is érezheti, mégis általános a feltételezés, hogy rohamosan romlik a magyar nyelv. Változni változik, de nem romlik, nem is romolhat. Megvan az országnyelv hatalmi fölénye, sokszor a magyar nyelv használatának korlátozása, az ebből adódó hátrányos helyzet: de jóval szabadabbak vagyunk, mint voltunk 1990 előtt, a magyar nyelvközösség egységét is jobban érezhetjük, a magyar köznyelv is egyre inkább közössé, számunkra is elérhetővé válik. És még élvezhetjük saját magyar nyelvjárásaink színeit, értékeit. A szabadságban és a határtalanságban sokat segít bennünket a nyelv új dimenziója: az elektronikus, a digitális. Az anyanyelvű önművelésben és a használat gyakorlásában kell kihasználnunk lehetőségeinket.
Péntek János
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Tizenhetedik alkalommal indul országjáró körútra a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) Unlimited karavánja, amely július és szeptember között szabadtéri vetítésekkel várja a közönséget Románia több városában.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!