"Mi, a magyar nyelvközösség tagjai, akik Romániában élünk, vajon hogyan rangsoroljuk, hová helyezzük saját nyelvünket? A román hatalmi fölénnyel a politikának kell foglalkoznia, nyelvi hűségünkkel saját magunknak" – Péntek János nyelvészprofesszor gondolatai a magyar nyelv napján.
2018. november 13., 17:162018. november 13., 17:16
2018. november 13., 17:182018. november 13., 17:18
A Krónika múlt csütörtöki számában olvashattunk arról, hogy a kovásznai polgármester megnyerte azt a pert, amelynek az volt a tárgya, maradhat-e felül a magyar nyelvű szöveg egy Széchenyi dombormű kétnyelvű feliratán, amely egy idézetet is tartalmaz Széchenyitől. Felül vagy alul? Mert a hatalmi fölénynek ebben is nyilvánvalónak, láthatónak kell lennie.
A magyar nyelv napján az jutott erről eszembe, hogy mi, a magyar nyelvközösség tagjai, akik Romániában élünk, vajon hogyan rangsoroljuk, hová helyezzük saját nyelvünket? Alul vagy felül? Melyiket választjuk, amikor választási lehetőségünk van? Melyiket választjuk gyermekeinknek, amikor választanunk kell? Melyiket tudjuk jobban saját kétnyelvűségünkben? Melyiket beszéljük szívesebben és gyakrabban? Melyik az első és melyik a második, és hogyan következnek utánuk a többiek?
A román hatalmi fölénnyel a politikának kell foglalkoznia, nyelvi hűségünkkel saját magunknak. Tudom, igazságtalan mindezt számon kérni a szórványban élőktől, azoktól, akik kényszerhelyzetben vannak, és nekik fáj legjobban, hogy nem beszélnek úgy magyarul, ahogy szeretnének. Ezért gondolom azt:
Ne a nyelvi romlás foglalkoztasson bennünket. Minduntalan erről kérdeznek, pedig, ha akárhány magyarul beszélő emberre én visszakérdeznék: romlik-e az ő saját beszéde, nyelvhasználata, már a kérdés miatt is megsértődne. Senki nem érzi úgy, hogy saját beszéde romlik, nem is érezheti, mégis általános a feltételezés, hogy rohamosan romlik a magyar nyelv. Változni változik, de nem romlik, nem is romolhat. Megvan az országnyelv hatalmi fölénye, sokszor a magyar nyelv használatának korlátozása, az ebből adódó hátrányos helyzet: de jóval szabadabbak vagyunk, mint voltunk 1990 előtt, a magyar nyelvközösség egységét is jobban érezhetjük, a magyar köznyelv is egyre inkább közössé, számunkra is elérhetővé válik. És még élvezhetjük saját magyar nyelvjárásaink színeit, értékeit. A szabadságban és a határtalanságban sokat segít bennünket a nyelv új dimenziója: az elektronikus, a digitális. Az anyanyelvű önművelésben és a használat gyakorlásában kell kihasználnunk lehetőségeinket.
Péntek János
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!