2011. április 19., 09:052011. április 19., 09:05
Az MSZP bírálatát viszont hiteltelenné teszi, hogy még kormányon szintén kidolgozott egy alkotmánytervezetet. A kormánypárti sietség amúgy vélhetően annak tudható be, hogy a Fidesz szeretné mandátuma elején lezavarni a szimbolikus ügyeket. Az alaptörvény preambulumának üzenete az, hogy 1944-től 1989-ig megtört az addigi hagyomány, és egy illegitim rendszer vert tanyát Magyarországon, amelynek hatásaitól az azt követő húsz zavaros évben sem sikerült megszabadulni.
Nem véletlen, hogy a kommunista párt utódja, a kommunista rendszer egykori kedvezményezettei és értelmiségi holdudvaruk „illegitimnek” nevezik. A Nemzeti hitvallásnak nevezett, a Szent Koronára is hivatkozó preambulum ugyan hosszú és dagályos is, az azonban elfogadhatatlan álláspont, hogy „múltba néző”, „retrográd” lenne. Ezen bírálat a kommunista diktatúra szóhasználatára alapoz, egy olyan történelemhamisításra, amely szerint minden, ami 1945 előtt volt, önmagában véve rossz. Az 1944. március 19-e előtti kor nem mentes a hibáktól, de bizonyos elemeitől eltekintve vállalható és legitim – ellentétben a vállalhatatlan náci és kommunista múlttal.
Ahogy az elmúlt húsz évben sem csak rossz dolgok történtek, az 1944 előtti időszak sem tehető zárójelbe. Az alaptörvény bizonyos szociális jogok szavatolása terén valóban vádolható visszalépéssel, az alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása pedig káros, de – Sólyom Lászlót idézve – Magyarország ettől még európai demokrácia marad. Az alkotmány nem tökéletes, de nem is a diktatúra megalapozását szolgálja. Az egypárti alkotmányról szóló vádak technikailag igazak – de egy kétharmados kormányoldalról van szó, amely legitim módon nyerte mandátumát. Az „egypárti” elfogadásról pedig az ellenzék tehet: csakis rajta múlt, hogy részt vegyen a vitában. Az alaptörvény sietős elfogadásával ugyanakkor most már remélhetőleg takaréklángra kerül a szimbolikus politizálás. Az ország gazdasági és szociális helyzete konkrét, húsba vágó intézkedéseket kíván – ezek minősége dönti majd el a kormány alkalmasságát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!