2011. március 10., 09:332011. március 10., 09:33
Nem is tehette, hiszen a kilencvenes évek elején még kevesen sejtették, mi fán terem a korszerű, kifizetődő mezőgazdaság, erre akkoriban senki sem készítette fel a gazdákat, jövedelmező vállalkozásba pedig többnyire az élelmesek vágtak bele, akik megfelelő kapcsolatokkal rendelkeztek ahhoz, hogy a maguk hasznára fordítsák az ágazati vadprivatizációt.
Az átfogó ágazati stratégia, a kiszámítható állami támogatások hiánya aztán oda vezetett, hogy a feldolgozóipar tönkrement, a piacot pedig elárasztotta az import.
Elég, ha csak a cukoripar roppant beszédes példáját vizsgáljuk. Noha az országban megfelelőek a körülmények a cukorrépa termesztésére, mára mindössze négy maradt a ’89-ben működő 33 hazai cukorgyárból, ennek közvetlen velejárója ugyanakkor, hogy a két évtizede még 250 ezer hektárt felölelő cukorrépa-ültetvények nagysága ma összesen alig éri el a 30 ezer hektárt. És akkor csodálkozunk, hogy a Romániában évente elfogyasztott közel 600 ezer tonna cukor mindössze ötödét állítják elő itthon – a többit főleg Nyugat-Európából importálják –, ára pedig lassan megfizethetetlenné válik? Lám, miközben Magyarországon már vizsgálódik a mezőgazdasági minisztérium az ottani cukorár egekbe szökése miatt, nálunk vállvonogatva figyelik az illetékesek a bodfalusi üzem végnapjait.
Beszédes az is, hogy az ország beültethető földterületének mintegy húsz százaléka parlagon hever. Nem csoda, hiszen a földművelés egyre kevesebb ember számára jelent vonzerőt, kecsegtet egzisztenciális perspektívával, azok pedig, akik szívesen csinálnák, legfeljebb az uniós támogatásokban reménykedhetnek – önerő és pályázni tudás híján azonban ez javarészt elérhetetlen manna.
Sajnos Románia oda jutott: nemhogy a saját kárán, de a hasznán sem képes tanulni, hiszen a hazai agrárium számára vajmi kevés előrelépést jelentett, hogy Bukarest adott az EU-nak mezőgazdasági biztost.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok