Akár A 22-es csapdája címet is viselhetné az a dokumentum, amely rögzíti a román kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői között hétfő este megszületett kompromisszumos megoldásokat.
2013. november 05., 18:442013. november 05., 18:44
Az ország hitelezői ugyanis belementek ugyan, hogy a Ponta-kabinet egy kétszeres választási év hajnalán emelje valamelyest a nyugdíjakat, illetve a sokak fizetését meghatározó minimálbért, ám cserébe azt kérték, hogy valamivel pótolják az így keletkező költségvetési űrt. Túl sokat pedig úgy tűnik, nem agyalhattak a bukaresti illetékesek, hanem mindent lejegyeztek, ami eszükbe jutott, és ezzel kipipáltnak tekintették az aktuális házi feladatot. S kiderült, az IMF-nek pedig – mint eddig is láthattuk – nem az a fontos, hogy dübörögjön már végre a román gazdaság, hanem csak azt tartja szem előtt, hogy legyen az államnak, ahonnan előteremtenie a készenléti hitel soron következő törlesztőrészletét.
A fegyver viszont ismét visszafelé fog elsülni. Csakhogy ezúttal nem holmi pisztollyal, hanem ágyúval készülnek lőni, a lövedék pedig mindenkit telibe talál. Hiszen a minimális bér- és nyugdíjemelés mértéke eltörpül az üzemanyagár-emelés után várható dráguláshullámtól, s akkor a szolgáltatókat sújtó intézkedésekről nem is beszéltünk. Adó a vezetékre, az oszlopra, a vízhálózatra, a villanyhálózatra, a kábelekre – talán nem is kell folytatnom a felsorolást, hogy mindenki számára világossá váljon, hogy nincs az a közműszámla, amiért nem kell majd januártól többet fizetnünk. S a cégeknek is, amelyek borítékolhatóan ezt is belefoglalják áraikba, és velünk fizettetik meg.
A vásárlóerő pedig tovább csökken, vele az IMF által így is elégtelennek tartott belső fogyasztás, ami pedig bővülni fog, az a feketegazdaság. Hiába ígérte ugyanis a kormány ennek visszaszorítását, a minimálbéremelés jól működő gazdaság híján csak oda vezet, hogy tovább nő az illegálisan foglalkoztatottak száma, a nagyobb jövedéki adó pedig mindig is a csempészet fellendüléséhez vezetett.
Ördögi kör ez, s félő, hogy hasonló hozzáállással a kormány részéről egyhamar nem lesz kiút.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!