VEZÉRCIKK – A 2016-os választási esztendő lesz Romániában – az eddigi tapasztalatok alapján ez már önmagában elegendő szokott lenni ahhoz, hogy ne legyen nyugodt az év a polgárok számára.
2016. január 04., 19:542016. január 04., 19:54
Az ország élén ugyan elvileg szakértői kormány áll, ami azt jelenti, hogy elméletben nem küzd az újraválasztásért, a kormányzást tehát nem kampányszempontok határozzák majd meg, ám ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a kormányzás felelősségét hivatalosan nem viselő pártok ne tehetnének vadabbnál vadabb kampányígéreteket.
A kabinet ráadásul csupán elvileg pártfüggetlen, gyakorlatilag azért a jobbközéphez áll közelebb, tehát nehezen tudjuk elképzelni, hogy néhány hónappal az év közepén esedékes önkormányzati, majd az év végén megtartandó parlamenti választások előtt nem áll elő néhány olyan intézkedéssel, amely ezen erők politikai agendáján szerepel, így számukra hozhat többletszavazatokat.
Mivel a legutóbbi felmérések szerint a két nagy politikai tömb – a baloldal és a jobbközép – népszerűsége nagyjából megegyezik, igencsak ádáz politikai küzdelem várható, amelyben a balközép vélhetően azon előnyét használja majd ki, hogy a parlamentben többséget élvez. Ennek nyomán nem kizárható a szociáldemokraták által benyújtott demagóg, osztogatáson alapuló törvénytervezetek özöne, amelyeket a többség megszavaz majd, nehéz helyzetbe hozva a kormányt.
De Romániának a külpolitika terén is választania kell. A globális politikában egyértelműnek tűnik, hogy folytatódik, sőt mélyül az együttműködés az Egyesült Államokkal, amely Bukarest szerint egyedüliként képes védelmet nyújtani az első számú fenyegetésnek tekintett Oroszországgal szemben.
A kérdés ugyanakkor az, hogyan alakul a szomszédságpolitika, az ország románok melletti legnagyobb nemzeti közösségének anyaországával, Magyarországgal, valamint a romániai magyar közösséggel fennálló viszony. Ha ugyanis folytatódik a Ponta-kormányok idején elkezdett és folyamatosan mélyített, az autonómiaküzdelmeket legalábbis gyanúsnak tűnő terrorvádakkal lejáratni akaró „hidegháború”, a soviniszta megnyilvánulások és intézkedések sora, az sem a bel-, sem a külpolitika terén nem a stabilitás irányába mutat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!