2011. december 07., 08:422011. december 07., 08:42
A liberális párt ifjúsági szervezetének jutott eszébe a kampányidőszak előtti kampány aranyos formája: mint közleményekből kiderül, tegnap egyetemistáknak osztogatták szórólapjaikat, amelyen azt hirdetik, hogy ők márpedig „nem adják el a szavazatukat”. Ők, vagyis kik? Az egyetemisták? Vagy az ifjú liberálisok? Kicsit csavaros logikája van ennek az akciónak. Főképp, ha a kampány szlogenjeit is jobban megnézzük: kedves és igaz dolgokat írnak az ifjoncok, olyasmit, hogy Romániának tiszta választásokra van szüksége, meg hogy a szavazatvásárlás bűncselekmény. „Csakis én dönthetem el, kire szavazok!” – hangzik zengzetes mottójuk. Hát kedves gyerekek, nekem nagyon úgy tűnik, ti már el is döntöttétek – persze nem feltételezem, hogy valaki más döntötte el helyettetek, belépjetek-e ebbe a szervezetbe, de nem hinném, hogy bármilyen esély van rá, hogy az anyapárton kívül máshová nyomjátok azt a pöcsétet, ha eljön az ideje.
A kampány üzenete, ha nem lett volna mostanáig világos, az akció honlapján felsorolt érvek között az utolsóban meztelenedik le teljesen. Kiderül, hogy csakis a nagyobbik kormánypárt szokott mutyizni, és csakis ő tehet arról is, hogy Romániában olyan kevés EU-s pénzt sikerül felhasználni. Így, szépen, pártnévvel, mindennel. Csak hogy a napnál is világosabb legyen, hogy véletlenül sem összevissza vagdalkoznak, hanem egy a céljuk: megmutatni, ők milyen tisztességesek, a legnagyobb politikai rivális pedig mennyire nem.
Nos, kedves fiatalok, nem vagyok teljesen meggyőződve róla, hogy akciótok sikerrel jár. Vajon az a fiatal, aki kampányotok által meggyőzve pártotokra nyomja majd a pecsétet, saját maga döntötte-e el, kire szavaz? Természetesen igen, de azért a közbenjárás megvolt, nehogy hiba essék. Persze az is lehet, hogy nem mindenkit győz meg a szórólap, javasolnám hát, hogy mindegyikhez csatoljatok legalább egy tízlejest a kispénzű egyetemistáknak, vagy adjatok mellé egy tál paszulylevest kolbásszal, csak hogy a választási vesztegetés elleni kampányotok biztos sikerrel járjon.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.