A tét az RMDSZ számára a legnagyobb, hiszen neki van a legtöbb veszítenivalója. A hatalomhoz hozzászokott szövetségnek most, hogy kiszorult a kormányból, az önkormányzati tisztségek megtartása jelenti az esélyt arra, hogy anyagilag is kibekkelje az ellenzéki időszakot, és elhelyezze a kormányapparátusból kiesett embereit.
Mivel pedig az RMDSZ ellenzékbe kényszerült, és két rivális is szorongatja, megrettent a további pozícióvesztés lehetőségétől, és élet-halál harcnak tekinti a kampányt. Ezért nem sajnál pénzt, időt és energiát, és a negatív kampány sem derogál. Persze az ellenfelek sem hagyták ki sem a pozitív, sem a negatív kampány nyújtotta lehetőségeket, hiszen az MPP is szeretné megtartani pozícióit, az újonnan alakult EMNP-nek pedig létjogosultságát kell bizonyítania. Az RMDSZ ismét csak arról próbálja meggyőzni a polgárokat, hogy az egységes, eddig szinte az RMDSZ hitbizományának számító képviseletet Budapestről akarják szétbombázni a „megosztottság importálásával”.
Vagyis olyan kiskorúnak tekintik a romániai magyarokat, akik önmaguktól még arra sem képesek, hogy önálló politikai preferenciák mentén polarizálódjanak. Ráadásul furcsa a megosztottságra való panasz attól az alakulattól, amely elutasította a koalíció lehetőségét. A budapesti politikusok erdélyi kampányolása kapcsán persze nem a „megosztás” fáj a szövetség vezetőinek, hanem – ahogy azt egyikük szerdán bevallotta – az, hogy a Fidesz nem az RMDSZ-t támogatja.
Holott bízni kellene abban, hogy a magyar polgárok fel tudják mérni, kitől mit várhatnak. Vasárnap pedig mindenki menjen el szavazni, és arra a pártra és azokra a jelöltekre üsse a pecsétet, amelyről és akikről úgy véli, a leghatékonyabban és -hitelesebben lesznek képesek képviselni az ő személyes, illetve a magyar közösség érdekeit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok