A szovjet tankerőszaktól az uniós bankerőszakig: Kozma Zsolt teológus a migrációról, Európa sorsáról, a nemzeti érzésekről

A szovjet tankerőszaktól az uniós bankerőszakig: Kozma Zsolt teológus a migrációról, Európa sorsáról, a nemzeti érzésekről

Fotó: Kiss Gábor

A balliberálisok pasztellképet festenek, amelyben a tárgyak, alakok körvonalai egymásba mosódnak, míg a konzervatívok Európája olyan mozaikokból álló kép, amelyben a tagok megőrzik színüket, alakjukat, s ezzel gazdagítják a nagy európai ikonképet – fejtette ki a Krónikának adott interjúban Kozma Zsolt nyugalmazott református lelkész, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet emeritus professzora.

2018. december 18., 20:562018. december 18., 20:56

– Nemrég olvastam egy – nyomtatásban meg nem jelent – írását a népvándorlásról mint történelmünk állandóan ismétlődő jelenségéről. Van-e különbség a régi és a mai elvándorlások, bevándorlások között?

– A migránsteoretikusokat főleg az érdekli, honnan érkeznek a hazát, otthont keresők, engem legalább ennyire, de talán ennél is jobban a hova kérdése. Kitérnék néhány ószövetségi vonatkozásra, hiszen Izrael történelmében nemegyszer népek vándorolnak, családok költöznek, személyek otthont keresnek, ezek azonban alap- mondanivalójukban nem tekinthetők tiszta analógiáknak. Ábrahámnak és családjának nyugat felé vándorlása, Izrael hazatérése az egyiptomi szolgaságból, a száműzöttek visszatérése Jeruzsálembe: isten gyermekei mindenütt a saját hazájukba vándorolnak, és ott telepednek meg. Óvakodva a kényszeralkalmazástól, néhány kapcsolódási pontot említettem, amelyre mind a (még) keresztyén Európának, mind a (már) nem keresztyén EU-nak oda kellene figyelnie.

– Európa ma két különböző vélemény ütközőpontjában vergődik: a balliberális oldal nem lát különösebb problémát a migrációban, sőt előnyösnek tartja, míg a konzervatív oldal félti a jövőnket, keresztény kultúránkat, Európa nemzeteit az iszlámosítástól. Hogy látja ezt a református teológus?

– A két tábor két, egymástól teljesen eltérő Európa-jövőt fest magának, nekünk. Ezt „képi” ábrázolással próbálom szemléltetni. A balliberálisok pasztellképet festenek, amelyben a tárgyak, alakok körvonalai egymásba mosódnak, az egyén, de még a közösség is feladja történelmi, nyelvi, néphagyományi stb. jegyeit az európai önazonosság érdekében.

Idézet
De akkor is, ha nem teljesen mond le magáról, jól érzi-e magát a kettős identitás ruhájában, amelyet magára öltött? Vajon az Egyesült Államokban élő olasz lehet-e jó amerikai?”

A konzervatívok Európája olyan mozaikokból álló kép, amelyben a tagok megőrzik színüket, alakjukat, s ezzel gazdagítják a nagy európai ikonképet. Kérdezhetjük, hogy van-e összeurópai önazonosság, s ha igen, milyen, mert hát közös nyelv nincs, másak a történelmi emlékek, hiszen másképp járjuk a csűrdöngölőt.

– Az utóbbi időben sokszor terítékre kerülnek összeesküvés-elméletek, egyesek szerint világunkat mindig is titkos szervezetek irányították, a középkori templomos lovagoktól kezdve a szabadkőműveseken, illuminátus renden keresztül a mai idők Bilderberg-csoportjáig. Van ennek az elképzelésnek valami reális alapja, vagy csak ürügyet keresünk, hogy megmagyarázzuk a számunkra megmagyarázhatatlan és sokszor logikátlan, ellentmondó politikai döntéseket?

– Annak megértéséhez, hogy a múltban működött titkos csoportoknak mekkora volt a befolyása a világpolitika alakulására, beható elemzésre lenne szükség. A mai, ilyen jellegű csoportok – s ide tartozik az említett Bilderberg-csoport is – olyan kipróbált tagokat (teoretikusokat, gazdasági szakembereket stb.) tömörít, akiknek magas az IQ-szintjük. Egy ilyen eszmei alapon álló közösségnek azonban alig vagy egyáltalán nincs hatása a világhelyzet alakulására, mert szembe találja magát egy, csupán a gazdasági érdekeket szem előtt tartó akarattal. A kulcsfogalom a hatalom, amellyel a gazdasági érdekeket érvényesíteni lehet, de amellyel a mai (mindenkori?) titkos társaságok nem rendelkeznek. A 20. század két „uniója” ezt eddig is világossá tette.

A Szovjetunió tankpolitikája megváltoztatta Közép-Európa politikai (nem közigazgatási) térképét, az EU bankpolitikája ugyanezt tűzte ki célul.

Az összehasonlítás sarkított, és méltánytalan az EU-ra nézve, de a világmegváltoztató akarat szempontjából helytálló. A párhuzamosításnál nem kerülhető el az azonos következmény: ma ugyanazok mondanak ellent a bankerőszaknak, akik 1956-ban, 1968-ban, 1980-ban megpróbáltak szembeszállni a tankerőszakkal. Nem tudom, hogy a bankcsoportokat lehet-e titkos összeesküvőknek titulálni, de hatásuk a migrációra kétségbevonhatatlan.

– Egyes vélemények szerint az elmaradott országokban, itt főleg Afrika nemzeteire kell gondolnunk, a közeljövőben olyan demográfiai robbanás történik, mely tűrhetetlenné teszi az eddigi nyomort. A tömegek tehát elindulnak nyugat, illetve észak felé. Mi a megoldás: beletörődünk a helyzetbe, és befogadjuk a tömegeket, vagy nagyon gyorsan óriási áldozatvállalással odamegyünk és segítünk?

– Sajnos ezt az alternatívát éppen azok nem állítják fel, akik illetékesek. Mert mindenkinek egyet kellene érteni abban, hogy a menekülteknek a hazájukban kell életlehetőséget biztosítani, de az anyagi megsegítésre, hogy Európa és az Egyesült Államok feltáplálja Ázsia, Afrika és Dél-Amerika országait, nincs fedezet, de akarat sincs. Nem tudok arról, hogy keleti és déli irányba „tőkevándorlás” kezdődött volna. Mire van szükségük az éh- és szomjhalálhoz közel álló országoknak? Elfogadható vélemény hangzik el egy kínai közmondásban: „az éhezőnek ne halat adj, hanem tanítsd meg halászni”. Ezzel egyetérthetünk, de ha kifordítom a tarisznyát, és megnézem, mi van a belsejében, kiderül, hogy nem ilyen egyszerű.

Idézet
A halászás valami ilyesmit jelent: szellemi potenciált átcsoportosítani, kórházat, iskolát, infrastruktúrát építeni, technológiát meghonosítani. Ennek lenne is eredménye, mégpedig 50 év múlva. Addig Európa fotelben ülve nézi a tévében a gyermekek pusztulását, az ivóvízért sorban álló várandós édesanyákat, a ragályos betegségek áldozatait…”

Ezeknek igenis most van szükségük segítségre. Ha Európa nem tekinti őket testvéreinek, hazugság az európai globalizáció. Én még az egyidejűségen is túlmennék, azon tudniillik, hogy egy időben kell halat adni és halászatra tanítani, és azt mondanám: kis fáziseltolódással először kenyeret, ivóvizet, orvosságot, kalóriát, vitamint kell sürgősen eljuttatni hozzájuk. Karácsony előtt sok szép gyűjtés indult, hogy magunkhoz emeljük a nincsteleneket. Milyen karácsonynak kell eljönnie ahhoz, hogy a határokon átnyúlva emberi és felebaráti szintre emeljük azt, aki eddig távol volt, aki eddig szamaritánusként ellenségünk volt?

– A Nyugattól elszigetelt Kelet-Európa országai másképpen gondolkodnak a migrációról az EU hivatalos álláspontjánál. Mi lesz ennek a vége: esetleges szakítás, „kétarcú” Európa kialakulása, tehát az Unió kettészakadása, vagy van remény kompromisszumra?

– Csodálkozom, hogy akik kiagyalták az EU-t, nem számítottak a szemléleti különbségekre. Csődöt mondott az a vélekedés és akarat, hogy a Kelet gazdasági felemelése a nyugati szintre szemléletváltozást is hoz. Fél évszázadot nem lehet kitörölni a közép-keleti országok tudatából, ami itt azt is jelenti, hogy Kelet-Közép-Európában az ajánlott vagy erőszakos „közösködés” gyanús. Európa jövőjéről kérdez, de ön is tudja, hogy nincs ihletett próféta vagy merész futurológus, aki megadná a választ. Európa sorsáról még vélekedni is csak feltételesen lehet, de megkísérlem. A migrációs kérdések olyan ellentéteket generáltak, amelyek a szakadék szélére sodorták Európát. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy földrészünk nem fog kettészakadni. Bármilyen különösnek tűnik, a Nyugatnak is érdeke, hogy egybetartsa ezt a közösséget, mert a kizárás vagy az önkéntes kilépés a sokat emlegetett dominóeffektushoz vezethet. A Kelet viszont nem mondana le a gazdasági haszonról.

Jelenleg az a helyzet, hogy a rebellisnek bélyegzett országok tartják kezükben az egyben maradás kulcsát.

Részükről pedig három lehetőség képzelhető el. A migrációt ellenző országok a végsőkig ragaszkodnak elveikhez, s vállalják, hogy gazdaságilag megcsapolják őket; ha beadják a derekukat, el kell fogadniuk, ami ellen immár sok hónapja tiltakoznak, hogy együtt éljenek új lakótársaikkal és erkölcsi kudarcukkal. Talán egy kiegyező, köztes megoldás körvonalazódik a létszám, a pénzbírság terén vagy más megalkuvással, de nem hinném, hogy az érdekelt országok ezt orcapirulás nélkül élik meg. A magam részéről a következtetés: az EU mindhárom esetben egyben marad.

– Az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés százéves évfordulója a románok számára nagyszerű pillanat, nekünk, magyaroknak azonban szomorú dátum, de csak egy a sok közül, hiszen ezeregyszáz éves európai történelmünk során sok december elsejéhez hasonlót átéltünk. Hogy élik meg a románok és az erdélyi magyarok a román centenáriumot?

– Általános „keleti” jelenség, ahogyan a Románia nemzeti ünnepévé tett december 1-jéhez viszonyulunk. Ezeknek az országoknak a forró fazekán a Szovjetunió erős kézzel rajta tartotta a fedőt, s amikor szabaddá váltunk, kibuzogtak a nemzeti érzések, a népek keresték önazonosság-tudatukat, a feleletet a ki vagyok kérdésre. Jórészt ennek tulajdonítható Csehszlovákia és Jugoszlávia szakadása. Így tört fel mind a románokban, mind a magyarokban a nemzettudat. Ennek eredménye Magyarországon, hogy a hosszú „erdélyi amnézia” után a nemzet kebelére kerültünk. Másrészről ez élénkítette fel a Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését követelő hangokat. Eme új önazonosság-tudatnak a terméke, hogy országunkban december elseje az ünnepek ünnepévé vált. Ezt meg kell értenünk még akkor is, ha nem ritkán magyarellenes felhangjai vannak. A románoknak pedig meg kell(ene) érteniük, hogy mi nem tudunk velük együtt ünnepelni, s azt is, hogy ezt ki is nyilvánítjuk. A kölcsönös empátia olyan igény, ami egyelőre csak egy-egy kis jelben mutatkozik meg. A mi részünkről ez nemcsak szükség, mert a megmaradásunkat jelenti, hanem magas keresztyén vagy nem keresztény erkölcsi követelmény.

Hollai Hehs Ottó

 

Kozma Zsolt

Kozma Zsolt nyugalmazott református lelkész, egyházi író, teológiai professzor 1935. február 19-én született a Beszterce-Naszód megyei Árpástón. Középiskoláit Zilahon és Kolozsváron végezte. Az egykori kolozsvári református gimnázium diákjainak egy csoportja 1952-ben illegális kommunistaellenes szervezetet (IKESZ) alakított, ennek tagjaként letartóztatták, politikai elítéltként a Duna-csatornához került. Szabadulása után a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben szerzett diplomát. Segédlelkész, majd lelkész Magyarszováton, a 70-es években a teológiai intézet professzora. Számos tanulmány és könyv szerzője.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. március 08., péntek

Kampányháború

Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.

Kampányháború
Kampányháború
2024. március 08., péntek

Kampányháború

2024. március 06., szerda

Mennyi idő alatt számolódnak fel a falvaink?

Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.

Mennyi idő alatt számolódnak fel a falvaink?
2024. március 04., hétfő

Krónika, természetesen

Most, hogy feltartóztathatatlanul veszi át a tél helyét a tavasz, arra gondoltunk, a természethez hasonlóan kicsit megújulunk mi is.

Krónika, természetesen
Krónika, természetesen
2024. március 04., hétfő

Krónika, természetesen

2024. március 01., péntek

Ciolacu, az AUR csicskája és az RMDSZ kampányarca

A választások ugyan még viszonylag távol vannak, de a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) máris sikert könyvelhet el, hiszen Romániában már ma is ez a párt határozza meg a közbeszédet.

Ciolacu, az AUR csicskája és az RMDSZ kampányarca
2024. február 25., vasárnap

Ciolacu a porcelánboltban

Miniszterelnöki mandátuma végén tett látogatást Székelyföldön Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnök és miniszterelnök. A román közvéleményt próbálta megnyugtatni, hogy „sosem lesz semmilyen Székelyföld”.

Ciolacu a porcelánboltban
Ciolacu a porcelánboltban
2024. február 25., vasárnap

Ciolacu a porcelánboltban

2024. február 23., péntek

Sulyok Tamás, a köztársasági elnöki szék várományosa tavaly édesapja halálraítéléséről is beszélt a Krónikának

A 2023-as Kolozsvári Magyar Napok vendége volt Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke. Kolozsvári látogatása alkalmából a Krónika interjút készített a neves jogásszal, ebből közlünk szemelvényeket.

Sulyok Tamás, a köztársasági elnöki szék várományosa tavaly édesapja halálraítéléséről is beszélt a Krónikának
2024. február 23., péntek

Trump, Európa mumusa

A Donald Trump újbóli elnökké választását megakadályozni hivatott világméretű kommunikációs hadjárat legújabb fejleményeként most éppen attól kellene apokaliptikus lelkiállapotba kerülnünk, hogy magára hagyná az európai NATO-szövetségeseket.

Trump, Európa mumusa
Trump, Európa mumusa
2024. február 23., péntek

Trump, Európa mumusa

2024. február 20., kedd

Miért hazudnak a román politikusok az ukrán gabonaimportról?

Hálásak lehetünk az ukrán állami intézmények hivatalos exportadatainak, amelyek a jelek szerint átláthatóbbak és megbízhatóbbak a román társintézmények statisztikáinál. Ezekből derül ki, hogy a román kormánypárti politikusok hazudnak gabonaügyben is.

Miért hazudnak a román politikusok az ukrán gabonaimportról?
2024. február 19., hétfő

A bűnvallástól a jó cselekedetig

Köztudott, hogy a Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit volt igazságügyi miniszter lemondását kiváltó kegyelmi ügy érintettje, K. Endre zabolai származású.

A bűnvallástól a jó cselekedetig
A bűnvallástól a jó cselekedetig
2024. február 19., hétfő

A bűnvallástól a jó cselekedetig

2024. február 16., péntek

Iohannis és a román megfelelési kényszer

Miközben megfelelési kényszertől hajtva buzgón visszhangozza az Európai Unió konszenzusos döntéshozatali mechanizmusának felszámolását sürgető nyilatkozatokat, Románia gyakorlatilag a saját érdekei ellen lép fel az EU-ban.

Iohannis és a román megfelelési kényszer
Iohannis és a román megfelelési kényszer
2024. február 16., péntek

Iohannis és a román megfelelési kényszer

Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.

Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, enr_cxense_throrrle.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM