
Nem idegen a környezetétől, szépen illeszkedik a faluképbe a kalotaszentkirályi művelődési ház
Fotó: Andreea Marchiș
A népi környezet és kultúránk továbbörökítése volt az elsődleges szempont Tulogdy László számára Kalotaszentkirály művelődési házának tervezésekor. A lapunknak nyilatkozó kolozsvári építész a tájba és a faluképbe illeszkedő épületet szeretett volna létrehozni, amely nem idegen a környezetétől, hanem összegzi az eddigi építészeti értékek gondolatiságát, miközben képes azokat a jövő felé továbbvinni. A Kolozs megyei településen létrehozott új művelődési ház rendeltetéséről, a falusi turizmus felé nyitásáról Póka András György polgármesterrel is beszélgettünk.
2025. december 17., 07:592025. december 17., 07:59
Egyszerre őrzi a kalotaszegi építészet hagyományait és felel meg a 21. század közösségi igényeinek Kalotaszentkirály új művelődési háza, amelynek augusztusi felavatása óta magyar és román ajkú látogatók egyaránt a csodájára járnak. Póka András György, a Kolozs megyei település polgármestere a Krónikának úgy fogalmazott, az épületet „kicsit Kós Károlyosra, kicsit makoveczesre” álmodták meg, ezért nem szerették volna beérni az Országos Befektetési Vállalat (CNI) által kínált típustervekkel.
A község további 265 ezer eurót fordított a tervezésre és infrastruktúrára: közművekre, parkra, megvilágított sétányokra és parkolóhelyekre. A végeredmény egy 1133 négyzetméteres kulturális központ alagsorral és tetőtérrel, amely minden korszerű energetikai és szigetelési követelménynek megfelel.
A tervezéskor a kalotaszegi építészet formavilágából ihletődtek
Fotó: Andreea Marchiș
Lapunk megkeresésére a művelődési házat tervező Tulogdy László felidézte, hogy számára az első pillanattól kezdve fontos volt a meglévő épületet körülvevő zöldövezet, fás kiskert, amelyet mindenképp meg akart menteni és semmiképp nem szeretett volna ráépíteni erre a szép, faluközponti jellegű térre. „Egy építész mindig a helyi adottságokból és a tervezési témából indul ki, de legalább ilyen fontos a szellemi értékek továbbadása is.
Ebben az esetben a népi környezet és kultúránk továbbörökítése volt az elsődleges szempont. Olyan, a tájba és a faluképbe illeszkedő épületet szerettem volna létrehozni, amely nem idegen a környezetétől, hanem összegzi az eddigi építészeti értékek gondolatiságát, miközben képes azokat a jövő felé továbbvinni. Számomra ez az épület célja: példaadó módon megmutatni, hogyan lehet egy népi környezetbe új épületet tervezni” – hangsúlyozta a kincses városi szakember, aki Szegedi-Tánczos Katalin kolozsvári társtervezővel közösen álmodta meg az épületet.
A ház anyaghasználata is a helyi hagyományokat követi: fehérre vakolt falak, fa és kő kombinációja
Fotó: Andreea Marchiș
Mint kifejtette, a mai kor egyik nagy problémája, hogy sok esetben megszakad a kapcsolat a hagyományainkkal: elhagyjuk a régi anyagokat, figyelmen kívül hagyjuk az évszázadok alatt kialakult építészeti rendet, és ezzel értékek vesznek el. „Én ezzel szemben azt szerettem volna feleleveníteni, hogyan lehet a kalotaszegi építészet formavilágából merítve, tisztelettel közelíteni a hagyományokhoz. Kós Károly szellemi hagyatékát karoltam fel, ez elsősorban az anyaghasználatban és a formában köszön vissza. A magas, cserépfedésű tetők például mindig is jellemzőek voltak erre a vidékre.
Ez volt az egyik legfontosabb célom, és úgy érzem, sikerült is elérni: amikor Bánffyhunyad felől érkezve ránézek Kalotaszentkirályra, madártávlatból szinte észrevétlen marad az épület. Nem zavarja meg a látványt, természetesen illeszkedik a környezetébe” – magyarázta az építész.
Hozzátette, közelebbről szemlélve a ház anyaghasználata is a helyi hagyományokat követi: fehérre vakolt falak, fa és kő kombinációja. „Ezekkel az anyagokkal dolgoztak elődeink évszázadokon át, és én sem akartam ennél többet. A formálás természetesen kortárs, a saját gondolkodásmódomat tükrözi, de az alapelvek változatlanok maradtak. Az épület tudatosan a belső udvar felé nyílik, minden fő funkció ehhez a közösségi térhez kapcsolódik. A cél az volt, hogy ne csupán egy épület szülessen, hanem valódi közösségi központ jöjjön létre” – részletezte a tervező.
A közösség máris megtöltötte élettel a művelődési házat
Fotó: Sâncraiu - Sat European de Tineret 2025
Tulogdy László kiemelte, számára mindig alapvető törekvés, hogy amikor ilyen környezetben tervez, a hagyományokat át tudják menteni a jelenbe és a jövőbe. „Fontosnak tartom, hogy ne feledkezzünk meg azokról az értékekről, amelyek egykor természetesek voltak, ma viszont sokszor háttérbe szorulnak. Az épület elhelyezése a telken, az anyaghasználat, a térszervezés, a tetőszerkezet mind-mind olyan részletek, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy egy ház valóban illeszkedjen a környezetéhez. Ez az épület ugyanakkor nem öncélú alkotás. Szerettük volna megmutatni, hogy lehet így is tervezni, lehet így is építkezni” – fogalmazott a Krónikának a kolozsvári építész.
Egyébként a kalotaszentkirályi művelődési házra nemrég egy kolozsvári építkezési vállalkozó, Călin Roșu is felfigyelt. A minőségi építkezéseket, az épített örökség védelmét közösségi oldalán előszeretettel népszerűsítő, ugyanakkor a kontár munkát kíméletlenül ostorozó szakember nemrég rövid videóban mutatta be követőinek a kalotaszegi épületet. „Ennek modellnek kellene lennie. Ha mindenütt úgy építkeznének Romániában, mint itt, nem szembesülnénk olyan problémákkal, mint a költségvetési hiány meg egyebek” – hangoztatta Călin Roșu.
A művelődési ház rendeltetéséről Póka András György polgármester beszélt bővebben. Mint mondta, az épület augusztusi átadását követően gyorsan benépesült. A helyi fiatalok és kulturális csoportok birtokukba vették a tereket:
A kitüntetéshez kapcsolódó programok jelentős része a művelődési ház falai között valósult meg, a fiatalok egész éves tevékenységekkel töltik meg az épületet.
Hamarosan megtelnek a polcok könyvekkel
Fotó: Andreea Marchiș
A házban fitnesztermet is kialakítottak, amelyet önkéntes felügyelettel működtetnek. Idén kizárólag a községbeliek használhatták, ám jövőre szeretnék szélesebb körben megnyitni. Az olvasószobát már berendezték, jelenleg a könyvtár kialakítása zajlik a kötetetek átvizsgálása, szelektálása, illetve új darabok beszerzése által.
A kalotaszentkirályi elöljáró arról is beszélt lapunknak, hogy jövő évben a nagyközönség előtt is szeretnék megnyitni a művelődési házat. „Mivel most sok előadótermünk van, a turizmus előtt is meg lehet nyitni. Több teremben párhuzamos rendezvények zajlódhatnak: csapatépítők, kulturális események, konferenciák” – magyarázta. Hozzátette, a fiatalok aktivitása továbbra is meghatározó, decemberben három karácsonyi koncertet tartanak, és egész évben folyamatos programokkal jelentkeznek. Ugyanakkor a közösségépítés is kiemelt szerepet kap: a kvízbajnokságok például több generációt mozgattak meg, alkalmanként 120 résztvevővel.
Edzőterem is található a korszerű épületben
Fotó: Andreea Marchiș
A polgármester hangsúlyozta, hogy az épület funkcióját egyértelműen a kultúrához kívánják kötni: „A kultúra szerepét töltheti be. Nem célunk semmiképpen megnyitni nagy bálok előtt ezt a modern épületet” – szögezte le az elöljáró.
A művelődési ház küldetése tehát főként az, hogy otthont adjon mindannak, ami Kalotaszentkirálynak érték:
Az új művelődési ház így nem csupán építészeti látványosság vagy korszerű intézmény; sokkal inkább a falu identitását megerősítő kulturális központ, amely egyszerre őrzi Kalotaszeg múltját és nyit teret a jövőnek.
Kalotaszentkirályi a 2025-ös év után 2026-ra is elnyerte az Európai Ifjúsági Falu címet
Fotó: Sâncraiu - Sat European de Tineret 2025

A helyi fiatalság életét szeretné fejleszteni és felpezsdíteni különböző programok révén az a csapat, amely a hétvégén elnyerte Kalotaszentkirály-Zentelke számára az Európai Ifjúsági Falu 2025 címet.

Ragyogó napsütésben főzték szombaton a csipkebogyólekvárt Kalotaszentkirályon, ahova számos környékbeli és anyaországi látogató érkezett a hétvégén. A Kolozs megyei településen ugyanis 18. alkalommal szervezték meg a csipkebogyó-fesztivált.
Kulturális és közlekedési kedvezményeket vezetnek be a nagycsaládok számára – jelentette be kedden Kolozs Megye Tanácsa.
Hosszú évek óta tudomásuk volt a hatóságoknak a rászorulókat ellátó Bihar megyei humanitárius szervezet illegális tevékenységéről, ennek ellenére zavartalanul működhetett. Dragoș Pîslaru munkaügyi miniszter szerint már tíz évvel ezelőtt tudott az ügyről.
Lemondott tisztségéről Sorin Ciurariu aradi főépítész, miután a bíróság jogerős ítéletben mondta ki, hogy törvénytelen módon állították ki az engedélyt az egykori Andrényi-terményraktár lakóépületté történő átalakítására.
Felújítják a késő barokk építészet egyik kiemelkedő alkotását, a Teleki-palotát Kolozsváron, miután a Kolozs megyei önkormányzat jóváhagyta a beruházás műszaki-gazdasági mutatóit.
Egy magát humanitárius szervezetnek kiadó, Jóságos szamaritánus nevű, a rászorulókat kihasználó, a nekik szánt adományokat saját célokra költő egyesület tagjaira csapott le kedden a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) Bihar megyében.
Kilőttek egy, a városban bejáró medvét Brassóban hétfőn este – közölte kedden az önkormányzat.
Valóban román belügy-e Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát kilakoltatása? – többek között erről is kérdezték a képviselők a Tisza-kormány képviselőit a magyar Országgyűlés hétfői ülésén.
A népszámlálási adatok szerint a romániai lakások mindössze 16,4 százalékában van légkondicionáló – de ez az átlagszám, hatalmas különbségek mutatkoznak az egyes régiók – például Románia déli része és a Székelyföld – között.
Átszervezik a székelyudvarhelyi iskolahálózatot, miután az Orbán Balázs Általános Iskola épületének statikai problémái miatt több mint háromszáz diáknak nem lett volna hol elkezdeni a következő tanévet.
Nem okoztak különösebb nehézséget a románérettségi tételei a Krónikának nyilatkozó kolozsvári végzősök számára. A csíkszeredai romántanár szerint kiegyensúlyozott volt a feladatsor.
1 hozzászólás