Archív felvétel
Fotó: Comunismulinromania.ro
Romániában december 21-én minden évben a kommunizmus áldozataira és az 1989-es forradalom eseményeire emlékeznek. A nap azokra irányítja a figyelmet, akik a kommunista diktatúra idején üldöztetést szenvedtek el, illetve azokra, akik életüket vesztették az 1989 decemberében kirobbant felkelés során. Az emléknap időpontja azokra az eseményekre utal, amikor a Temesváron kezdődött tiltakozások elérték Bukarestet, és a kommunista rendszer bukásához vezető folyamat visszafordíthatatlanná vált.
2025. december 21., 15:362025. december 21., 15:36
2025. december 21., 16:062025. december 21., 16:06
Az 1989. decemberi forradalom lezárta a több mint négy évtizeden át fennálló kommunista rendszert, amelynek működését az egypárti hatalomgyakorlás, az állami ellenőrzés, valamint az alapvető politikai és polgári jogok korlátozása jellemezte. A forradalmat követően Románia alkotmányos és politikai átalakuláson ment keresztül, és megkezdte az átmenetet a demokratikus berendezkedés felé. A politikai vezetők ezt a közel négy évtizedet értékelték az emléknapon.
Ilie Bolojan kormányfő a kommunizmus áldozatainak emléknapján közzétett üzenetében azt hangsúlyozta, hogy nem szabad engednünk magunkat veszélyes nosztalgiába sodródni, és nem szabad relativizálni a kommunizmus bűneit.
1989. december 21-én a Temesváron kezdődött felkelés elérte Bukarestet, és végül a kommunista rezsim bukásához vezetett. Az ő áldozatuknak köszönhetően Románia ma szabad ország, ahol a polgárok szavazhatnak, szabadon véleményt nyilváníthatnak és dönthetnek saját jövőjükről. Sokan közülünk átéltük azokat az időket, és pontosan tudjuk, mit jelentett szabadság nélkül, félelemben és hatalmi visszaélés alatt élni” – fogalmazott üzenetében a miniszterelnök.
„A mai kihívások valósak: bonyolult biztonsági környezet és súlyos belső problémák, beleértve a költségvetési egyensúlyhiányokat és a strukturális gyengeségeket. A megoldások a felelősségvállalásban, az őszinteségben és a határozott döntésekben rejlenek. Ha sikerül megerősítenünk az emberek bizalmát az államban, rendbe hoznunk a közpénzügyeket és kiegyensúlyozottan támogatnunk a gazdasági fejlődést, akkor elmondhatjuk majd, hogy a szabadságért életüket adók áldozata nem volt hiábavaló” – idézte az Agerpres Bolojan üzenetét.
A megemlékezés kapcsán megszólalt Demeter András István kulturális miniszter is, aki kifejezetten kritikus hangon értékelte az elmúlt 36 évet. Megfogalmazása szerint az 1989 óta eltelt időszak Románia számára nem nevezhető egyértelmű sikertörténetnek.
Demeter hangsúlyozta, hogy bár az országban ma már kézzelfogható infrastrukturális és intézményi fejlődés tapasztalható – különösen az elmúlt 5–6 évben –, ezek még mindig nem alkotnak koherens, jól működő rendszert. Ugyanakkor óvatos optimizmusát sem rejtette véka alá, szerinte
Az évforduló alkalmából megszólalt Nicușor Dan államfő is, aki hangsúlyozta:
– számolt be a News.ro portál.
Nicușor Dan kiemelte, hogy a kommunista rendszer négy és fél évtizede súlyos társadalmi és erkölcsi károkat okozott: gazdasági és szellemi elszigeteltséget, az alapvető szabadságjogok felszámolását, valamint az értelmiségi és erkölcsi elit tudatos ellehetetlenítését. Emlékeztetett arra is, hogy a diktatúra erőszakos összeomlása során a hatalom brutalitással próbálta elfojtani a tiltakozásokat, és sokan életüket vesztették egy szabad és demokratikus Romániáért.
Az államfő szerint a forradalom hőseinek emléke nem kizárólag történelmi kérdés, hanem a jelenre és a jövőre vonatkozó felelősség.
Hozzátette, hogy a temesvári kiáltványban megfogalmazott elvek ma is érvényesek, különösen egy bizonytalanságokkal és feszültségekkel terhelt időszakban.
Ennek hiányában – figyelmeztetett – a szabadság eszméje kiüresedhet, és a társadalom újra kiszolgáltatottá válhat azokkal a mechanizmusokkal szemben, amelyek ellen 1989 decemberében fellázadt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kedden ismertette az 112-es segélyhívó számra érkező hívások helymeghatározására szolgáló új rendszerét, valamint a hallássérült emberek számára a segélyszolgálat igénybevételét segítő opciót.
A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében.
Az RMDSZ a kormány tagjaként jobban ki tudja használni potenciálját, mint ellenzékben, de eljöhet egy pont, amikor elgondolkodik a koalícióból való kilépésen – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Kétórás figyelmeztető sztrájkkal tiltakoztak kedden Romániában a községházák alkalmazottai a Bolojan-kormány tervezett közigazgatási reformjában szereplő létszámleépítések ellen.
Együttműködési megállapodást írt alá az európai uniós beruházásokért felelős minisztérium és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), amely szerint utóbbi közvetlen hozzáférést kap az EU-alapokból finanszírozott projekteket kezelő platformhoz.
Jelen állás szerint valószínű, hogy az alkotmánybíróság négyszeri halasztás után szerdán sem tud majd dönteni a bírák és ügyészek különleges nyugdíjai ügyében, mivel egyik tagja szabadságon van.
A helyi közigazgatás hatékonyabbá tételére irányuló intézkedések hiányában csökkenteni kellene a községek számát – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő kedden.
Az utóbbi időben kísérletek történtek a romániai polgármesterek démonizálására – jelentette ki kedden Sorin Grindeanu, a képviselőház elnöke, a koalíció legfőbb pártját jelentő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
A Solidaritatea Sanitară szövetség általános sztrájk kirobbantását tervezi az egészségügyben a kormány gazdasági és szociális politikája miatt. Erről a szövetség koordináló testülete határozott kedden, és a kormányt is értesíteni szándékszik ez ügyben.
Újabb kemény bírálatokat fogalmazott meg Mihai Fifor, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, volt védelmi miniszter a koalíciós partner Nemzeti Liberális Pártot (PNL) is vezető Ilie Bolojan miniszterelnökkel szemben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!