Balogh Levente
2024. augusztus 30., 12:472024. augusztus 30., 12:47
2024. augusztus 30., 14:322024. augusztus 30., 14:32
Mintha az éjszaka során, egyik napról a másikra felbomlott volna a kormánykoalíció – ez az érzése támadt az embernek a PSD szombati tisztújító kongresszusán elhangzott kirohanásokat olvasva.
Marcel Ciolacu miniszterelnök-pártelnöktől kezdve az alakulat többi vezető politikusáig gyakorlatilag mindenki kötelességének érezte, hogy nagy ívben belerúgjon a koalíciós partner PNL-be, a retorika a hat-nyolc évvel ezelőtti daliás időket idézte, amikor a PSD és a PNL egymás legádázabb ellensége volt.
Aztán persze a PNL sem maradt adós,
Nem kétségbe vonva a tényt, hogy a PSD és a PNL politikusai amúgy szívesen belefojtanák egymást egy pohár vízbe, azért élünk a gyanúperrel, hogy itt nem annyira az őszinte utálat és megvetés szakításban kicsúcsosodó felszínre töréséről van szó.
Miután az már korábban, a közös bukaresti főpolgármester-jelölt csúfos, még jóval a választások előtti bukása után eldőlt, hogy a közös EP-lista még működhet, de a közös államfőjelölt már nem, mostanra végre mindkét alakulat elnöke eldöntötte: annak ellenére is magára veszi az államfőjelöltség terhét, hogy kudarc esetén könnyen elveszítheti a pártelnöki tisztséget is.
Ennek nyomán aztán most mindkét párt beleáll a kampányba, hiszen, bár a választásokat csak november végén, illetve december elején tartják, azért nem árt folyamatosan szárazon tartani a puskaport. Mivel pedig az EP-választásból is le lehetett szűrni, hogy a közös lista fölényes győzelme ellenére igazából egyik párt szavazói sem díjazzák, hogy koalíciót kötöttek egymással – a közös listára leadott voksok száma kisebb volt, mint az EP-választással egy időben tartott önkormányzati választáson a két, külön induló pártra leadott voksok összessége –, most mindkét alakulat igyekszik a saját arculatát hangsúlyozni, azt, hogy miben más a többiekhez képest.
Amely – legalábbis a felmérések alapján – a PSD számára továbbra is a PNL, a PNL számára pedig a PSD.
Ha már felmérések: a PSD a közvélemény-kutatások eredményei alapján a jelek szerint nyeregben érzi magát, és arra számít, hogy három hónap alatt nem változik a trend, ennek nyomán pedig valamivel 30 százalék fölötti eredménnyel első helyen végez a parlamenti választáson.
Ezért aztán a pártelnök és a többi vezető PSD-s politikus magabiztosságot sugározni hivatott retorikája alapján máris úgy viselkedik, mintha meg is nyerte volna a megmérettetést. Pedig nem lehet elégszer a klasszikust idézni, miszerint nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választást.
A PNL ugyan nem áll ennyire jól, de a 19-20 százalék körüli eredmény még mindig jó lehet a második helyhez, és akárcsak a PSD, a liberálisok is abban reménykednek, hogy államfőjelöltjük, a még Ciolacuhoz képest is szürke Nicolae Ciucă pártelnök is hasonlóan szerepel majd, mint a pártja, így Ciolacu mellett ő jut majd be az elnökválasztás második fordulójába.
Ennek tudható be Ciolacu megjegyzése is, miszerint az államfőnek és a miniszterelnöknek nem feltétlenül kell egy pártból kikerülnie: ez azt jelzi, hogy nem teljesen biztos a végső győzelmében, ezért ha a PNL jelöltje nyerné meg az államfőválasztást, a PSD igényt tartana a miniszterelnöki tisztségre.
Ezt a számítást elvileg Mircea Geoană, a NATO főtitkár-helyettese boríthatja fel, bár jelenleg azt mutatják a felmérések, hogy addig lebegtette indulási szándékát független jelöltként, bizonytalanságban tartva a potenciális szavazókat, hogy tűnőben a varázsa, már nem ő számít az elnökválasztás favoritjának.
A PSD és a szélsőséges AUR közötti esetleges koalíció meglebegtetése inkább csak a sovinisztább érzelmű baloldali szavazók visszaédesgetését szolgálja. (Mindazonáltal George Simion AUR-vezér határozott kijelentése, miszerint kizárt, hogy akár a PSD-vel, akár a PNL-lel kormányra lépjen, úgy értelmezendő, hogy csupán egyetlen esetben kizárt: ha nem kap ilyen felkérést).
A PNL részéről is inkább csak a PSD-vel kötött koalíció miatt kiábrándult jobboldali szavazók felrázását szolgálja a bejelentés, miszerint tárgyalnának a többi jobboldali párttal egy jobboldali kormánykoalíció megalakításáról – a választási matek jelenleg nem azt mutatja, hogy ez reális alternatíva lenne.
A következő három hónap így minden bizonnyal azzal fog telni, hogy míg napközben a PSD és a PNL vezető politikusai válogatott sértéseket vágnak egymás fejéhez, este a két pártelnök széttárt karral kiáll a nyilvánosság elé, hogy közölje: bár nem ez az ideális állapot, az ország érdeke és a nemzetközi helyzet miatt nincs alternatívája a két párt koalíciójának.
(Mindeközben a haragszomrád-kutyakomédia többszörös hasznot is hajt, hiszen az, hogy a két párt illetékesei folyamatosan kígyót-békát kiabálnak egymásnak, a gazdasági jövőkép hiányáról, a költségvetési hiány miatti valószínű adóemelések témájáról, illetve a rosszul elsült nyugdíj-újraszámítás körüli botrányról is segít elterelni a figyelmet).
Közben pedig az RMDSZ illetékesei elfehéredett ujjpercekkel szorítanak annak, hogy ne feltétlenül igazolódjon be az előrejelzés, amely szerint a PNL és a PSD közösen továbbra is meghaladná az 50 százalékot, és hogy őket is újra bevegyék a koalíciós buliba.
Balogh Levente
Ahogy eljött az ősz, két, Ukrajnát érintő fontos témában is új fejlemények történtek: ha döcögősen is, de úgy tűnik, elindult a kisebbségek jogainak helyreállítása, közben pedig újraindult az amerikai békeközvetítés Moszkva és Kijev között.
Páva Adorján
Mit láthat a szeptember 7-én a tizenkettedik osztályt megkezdő, azaz a felnőttkor, a romániai felnőtt társadalom kapujában álló fiatal, ha kicsit visszatekint országa élére?
Makkay József
Hazatér a diaszpórában élők egy része. Nem tömeges jelenségről van szó, de a fogadásukat segítő „kupaktanácsok” megalakulása jelzi, hogy az önkormányzatok és állami hivatalok már számolnak ezzel. Kérdés, hogy a hazatértek közül hányan maradnak itthon.
Balogh Levente
Ha másban nem is, egy dologban biztosan jól teljesítenek a romániai pártok: a politikai káosz és instabilitás fenntartásában verhetetlennek bizonyulnak.
Páva Adorján
Futballszurkolóként nem tartom ördögtől való pazarlásnak, ha önkormányzatok százezreket, akár milliókat költenek nagy múltú helyi focicsapatokra. Azonban ez így nem mehet tovább.
Balogh Levente
Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.
Rostás Szabolcs
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
szóljon hozzá!