Még mondja valaki, hogy Románia nem a korlátlan lehetőségek országa: itt még egy villanyoszlop is médiasztár lehet.
2013. november 28., 19:162013. november 28., 19:16
A jámbor pózna nem önszántából kapta meg a 15 percnyi hírnevet. Nyugodtan álldogált valahol a dél-romániai Craiova külterületén, és kötelességtudóan továbbította a kilowattokat, amikor egyszer csak arra lett figyelmes, hogy körbeaszfaltozták.
Történt ugyanis, hogy a tervezők pontosan oda álmodták meg az olténiai települést elkerülő körgyűrű nyomvonalát, ahol az oszlop áll. Az útépítő cég el is kezdett dolgozni, és amikor azt tapasztalták, hogy a nyomvonalon egy villanypózna meredez, jelezték az áramszolgáltatónak: ugyan, vinné már arrébb. A szolgáltató válaszában közölte, hogy nagyon szívesen arrébb viszi, amennyiben 1,8 millió lejt fizetnek neki. Mivel az útépítő ezt túlzónak találta, egyszerűen beleépítette a körgyűrűbe az oszlopot is, elvégre a megrendelővel abban állapodtak meg, hogy határidőre elkészül az útszakasz. És mivel a szerződésben a határidő szerepelt, olyan kikötés viszont nem, hogy az úttest közepén nem állhat lámpaoszlop, tovább építették az utat.
Jelen állás szerint az útszakaszt még mindig nem adták át a forgalomnak, mivel mégiscsak megcsúsztak a munkálatokkal, de például a pózna elé már kihelyeztek egy fényvisszaverő táblát, elvégre fő a biztonság, meg aztán egy baleseti jegyzőkönyv felvételénél is hülyén hangzana, ha a sofőr azzal védekezne, hogy egyszer csak elé ugrott egy kivilágítatlan villanyoszlop.
A hatóságok pedig továbbra is a helyzet magaslatán állnak, Dan Șova nagyberuházásokért felelős miniszter ugyanis közölte, hogy az oszlopot már elvitték. Ehhez képest a hét elején még mindig makacsul ott állt, bokáig aszfaltban, ami azt jelzi, hogy egy utolsó, ellenzéki, a kormány által az ország érdekében tett erőfeszítések értékelésére képtelen oszlopról van szó.
Úgyhogy ha ilyen hatékonysággal dolgoznak az illetékesek, történhetnek még érdekes dolgok. Șova épp a napokban jelentette be, hogy jövőre több autópálya-szakaszt is tovább építenek, és három év múlva már Erdélyben is sztrádákon száguldozhatunk. Ilyen eszeveszett iramú építkezés esetén viszont – ismerve az előzményeket – könnyen előfordulhat, hogy körbeaszfaltoznak például egy juhnyájat, aztán építhetik majd a szervizutakat a tulajdonosok számára a fejéshez meg a nyíráshoz. Igaz, ennél autentikusabb turistalátványosságot száz Drakula-kastély sem jelentene együttvéve.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!