Nem is annyira jönnek, mint inkább ömlenek, zúdulnak a hírek folyton-folyvást, ember legyen a talpán, aki mindet érdemben tudná követni.
2013. április 29., 09:202013. április 29., 09:20
De ennek az egymásba gabalyodó hírcsomónak, egyszerűbben hírgubancnak nem is az a célja, hogy mindenki mindet kibogozza, épp ellenkezőleg: kinek-kinek ízlése és érdeklődési köre szerint szolgáltatnak csócsálnivalókat. És mivel engem se mások altesti gondjai-bajai-örömei, sem zsebeik tartalma nem érdekelnek, könnyebb dolgom van, ha szemelgetni óhajtok a hírek között. Megkapott például az, amit – ha nem tévedek – talán két napon át is el-elmondtak, hogy három életet mentett meg egy, az élők közül éppen eltávozott nagyváradi plébános: a családja úgy döntött, hogy a kifogástalan állapotban lévő szerveit az átültetésre váróknak ajánlják föl.
Amikor a honi tévéadók közölték a hírt, nem felejtették el hozzátenni, hogy Kolozsvári István főtisztelendő az első hazai egyházi személyiség, aki holtában, szerveivel segített több emberen is. És II. János Pált is megemlítették, aki úgymond buzdította híveit a szervadományozásra.
A legönzetlenebbül, holtában is segítő tisztelendőről felötlött bennem egy nyolc év előtti – majdnem – hasonló eset. Amikor 2005 kora nyarán árvíz dúlt az ország majdnem minden vidékén. Ha jól emlékszem, Moldvában volt a legkegyetlenebb, de az Olt is, Maros is, a Szamosok és Körösök sem voltak restek elönteni mindent az útjukban. És akkor az alig felszentelt új pápa, a nemrég visszavonult XVI. Benedek huszonötezer euró segélyt küldött a romániai árvízkárosultaknak. A saját magánvagyonából, nem rendezett gyűjtést, nem kért, nem kunyerált – egyszerűen adott. Pedig a Vatikán nem az a kifejezetten ágrólszakadt államocska, a katolikus egyház lassan kétezer éve gyűlő vagyonáról nem is beszélve.
Az idő tájt a román közszolgálati rádióban óránként mondták be az államegyház bankszámláit, amelyekre az emberek adakozhatnak, hogy majd a pópák kenetteljesen osszanak valamicskét vissza a károsultaknak. És mint azelőtt, azóta is fejik-nyúzzák az amúgy eléggé szűkös államkasszát, páváskodva építkeznek úton és útfélen, mit sem törődve az emberek bajaival. Benedek, mintegy választott pápanevét igazolandó, nem egyházfőként, hanem magánemberként adott azoknak, akikről egyébként alig tudott valamit. Ahogy a szervdonor tisztelendő sem tudta, nem is tudhatta, kikben él majd tovább esendő testének három szerve.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!