JEGYZET – Izgalmas csörte alakult ki egy liberális párti román szenátor, Radu F. Alexandru és Vlad Alexandrescu művelődési miniszter között, miután előbbi a tárcavezető lemondását követelte, arra hivatkozva, hogy az szörnyű merényletet követett el a román nemzet ellen.
2016. április 10., 09:342016. április 10., 09:34
A merénylet konkrétan abban állt, hogy a miniszter állítólag a Vatikánban javaslatot tett arra, hogy a római katolikus egyház a román állammal közösen igazgassa a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárat.
A miniszter által vehemensen cáfolt javaslat részben – de csak részben – korrekt is lenne, hiszen a 65 ezer kötetes,1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárat, amelyben a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét őrzik, 1947-ben a kommunisták irányítása alá került román állam lopta el – az akkori, eufemisztikus szóhasználat szerint „államosította” – a római katolikus egyháztól.
Az 1989-es, egyesek által naivan rendszerváltásnak nevezett eseményeket követően mi sem lett volna természetesebb, minthogy az állam visszaszolgáltassa jogos tulajdonosának a könyvtárat. Csakhogy Bukarest megtagadta a restitúciót. A lopott holmi megtartására irányuló igyekezetét pedig hagymázas – bár meg kell hagyni, kreatív – érvvel próbálja alátámasztani. Nevezetesen azzal, hogy az alapító Batthyány Ignác püspök az intézményt végrendeletében Erdélyre és a római katolikus egyházra hagyta. Márpedig az 1920-as trianoni diktátum értelmében Erdély Romániához került, vagyis a román állam jogosan bitorolja a könyvtárat.
A tényleg zseniális „érv” értékét csak tovább növeli, hogy azt egy hivatalosan a demokratikus értékek és szabadságjogok, így a magántulajdon szentségét is elismerő állam találta ki. Ilyen jogi csűrés-csavarásra még a két világháború közötti, stabilan és konzekvensen soviniszta román kormányok sem vetemedtek, pedig ők sem mentek a szomszédba ötletekért, amikor a frissen román irányítás alá került területeken élő őshonos magyar közösség jogos tulajdonának ellopásáról volt szó.
Ilyen alapon a román állam illetékesei védekezhetnének arra a szólásra hivatkozva is, miszerint könyvet lopni nem bűn. Ebből kiindulva pedig egy egész könyvtár ellopása egyenesen az erényesség csimborasszóját jelenti.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!