2011. március 29., 09:492011. március 29., 09:49
Ha ennyi nem elég, akkor mondogassák tovább mindaddig, amíg világossá válik, hogy nem én vagyok a csupa epe személy, hanem ők alkalmazzák olyan régen (és eredményesen!!) a hullámvasút-módszert, hogy már észre sem veszik. Gyökerei ugyanis visszanyúlnak azokba az időkbe, amikor (pénzügyi) negyedév, félév és különösen év vége táján boldog-boldogtalant büntetgettek a leglehetetlenebb okokból, mondván, hogy meg kell csinálniuk a „normát”. Az előírt behajtási összeg nem teljesítése büntetéssel, példaértékű túlteljesítése viszont jutalmazással járt. Annak idején premizálásnak, manapság jutalékosztásnak mondják. Röviden: mi, szerencsétlen villany-, víz- és melegfogyasztók kiszolgáltatottan hányódunk az önálló ügyvitelű vállalatok jutalékéhségének hullámain.
A villany- és vízfogyasztást ugyanis csak bizonyos időközökben olvassák le – Nagyváradon legalábbis. „Becsületükre” váljék, a számlán a mennyiség mellett három különböző jel szerepelhet: a vállalat alkalmazottai által leolvasott, a fogyasztó által közölt, illetve a becsült érték. Mondanom sem kell, hogy ez utóbbi a leggyakoribb és egyben ez a hullámvasútmódszer kulcsa is. Mert becsülni annyit lehet, amennyit éppen akarnak. A sok (hülye) fogyasztó úgyis kifizeti – mert ha nem, még büntetést is kirónak rá. A villanyszámlával már jó ideje űzik ezt a vidámparkbeli szórakozást, azzal a különbséggel, hogy mi akkor visítunk, amikor az értékelt összeg felugrik a magasba, ellentétben az igazi hullámvasúttal, amin a zuhanásnak érzékelt mélybe sikláskor illik ordítani.
Újabban viszont a Vízművek is rákapott a hullámvasutazás – bocsánat, a jó nagy év végi jutalékok ízére: példamutató „tervteljesítésüket” bizonyítandó hétcsaládos kisded lakóközösségünk január, illetve február hónapban közel 600-600 lejt fizetett ki az előző időszak „becsült” fogyasztásának ellenértékeként. Aztán leolvasták a valós fogyasztást – és nemcsak márciusban nem kell egyetlen banit sem fizetnünk, de még áprilisra is mi vagyunk előnyben 160 lejjel. Íme a bizonyság! Csak arra vagyok kíváncsi, hogy miután imigyen lelepleződött a hullámvasútmódszer, mikor függesztik fel végre ezt az elavult – és csak nagyon kevesek érdekét szolgáló „szórakoztatóeszközt”?!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!